Államosítják a szemétbizniszt?

Nem volt eddig társadalmi és szakmai egyeztetés a hulladékkezelés és a termékdíj-rendszer megváltoztatásáról, holott a kormányzat már többször nyilatkozott erről. Részletek a szakma előtt nem ,vagy alig ismertek. Annyit tudni, hogy a hulladékkezelési kötelezettségek teljesítését egy állami tulajdonú cég felügyelné és koordinálná állami megrendeléseken keresztül. Ilyenre nemcsak nincs példa az Európai Unióban, hanem valamennyi, az EU Magyarországra kötelezően betartandó direktívái alapján megalkotott hulladékkezelési jogszabállyal ellentétes is lenne - tartalmazza a közlemény. A koordináló szervezetek bíznak abban, hogy még a törvénytervezet megalkotása előtt érdemi egyeztetés történik, ami mindkét fél által elfogadható megoldást eredményez . Az MTI megkereste Illés Zoltán államtitkárt, aki jelezte: nem kíván nyilatkozni az ügyben.

Ezért társadalmi egyeztetést szorgalmaznak a szakmai szervezetek a termékdíj-rendszerrel kapcsolatban Illés Zoltánnal, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkárával - mondta Mányi István, az Öko-Ferr Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-nek. Több érintett eljuttatott egy közleményt az MTI-nek, mely szerint nyugtalanítónak tartják, hogy a termékdíj-tervezet kapcsán sem volt sem szakmai, sem társadalmi egyeztetés, és a jogszabály-tervezet nem érhető el a számukra, miközben a törvénymódosításnak súlyos következményei lehetnek.

Legalább fél évre leállhat például a lakossági hulladék begyűjtése és hasznosítása, a lakossági szelektív gyűjtést ugyanis jelenleg a koordináló szervezetek finanszírozzák. Amennyiben a begyűjtés és hasznosítás finanszírozása ismeretének hiányában a koordinálók a hulladékbegyűjtőkkel és hasznosítókkal nem kötnek szerződést 2011-re, a begyűjtők és hasznosítók is veszélybe kerülnek.

A gazdálkodók által befizetett termékdíj az idén is várhatóan legfeljebb 25 milliárd forint, a mentességet biztosító hasznosítási díjfizetési kötelezettség teljesítése pedig legfeljebb 20 milliárd lesz. Ahhoz, hogy az összesen 45 milliárdos összeg elérje a szaktárca célja szerinti 90-100 milliárdot, a termékdíjat - a tervekkel szemben - nemhogy csökkenteni nem lehet, emelni kell - áll a közleményben.

Ez több ágazatot érzékenyen érint, különösen az élelmiszeripart. Az italgyártók termékdíja példája 12-19 forint is lehet termékenként, a korábbi 4 forinttal szemben. Az így megjelenő díjnövekedés akár 20 százalékos fogyasztói áremelkedést is jelenthet. Az elektromos és elektronikai termékeknél, s a gumiabroncsoknál 10-15 százalékos áremelkedés prognosztizálható a szervezetek szerint.