Bakonycsernye: hit és tudás harmóniája

Szarka István evangélikus lelkész évekkel ezelőtt arról álmodozott, hogy korszerűsíteni kellene a bakonycsernyei egyházi óvodát. Az evangélikus templomot egy 25 éves, olajos hő¬lég¬fúvóval fűtötték, mi több, azt is csak vasárnaponként, két órával az istentisztelet előtt kapcsolták be, de a híveknek alig félóra múlva már vacogott a foguk. Ide telente gyereket vinni valóságos istenkísértés.

Zöld FöldBiczó Henriett2011. 03. 15. kedd2011. 03. 15.

Kép: bakonycsernye evangélikus templom Szarka István esperes lelkész megújuló energiával fűtött templom hőszivattyú 2011 02 16 Fotó: Kállai Márton

Bakonycsernye: hit és tudás harmóniája
bakonycsernye evangélikus templom Szarka István esperes lelkész megújuló energiával fűtött templom hőszivattyú 2011 02 16 Fotó: Kállai Márton

– Terveket készítettem, de többen mondták, minek ez a felhajtás, évtizedekig jártak az emberek a hideg templomba, túlélték – meséli Szarka István, aki 13 évvel ezelőtt Vas megyéből került ide. Szerencsésnek mondhatja magát, mert a Dunántúl legnagyobb vidéki evangélikus gyülekezetét gondozza: ezernégyszáz a falubeli, s a környékbeli falvakban vannak még háromszázan. – Mégsem hagyhattuk, hogy az emberek fázzanak, hát nézelődtünk, milyen technológia volna a megfelelő, végül a hőszivattyús megoldás mellett döntöttünk. Sokat segített a Bakonycsernyéről elszármazott Szilicsán Árpádné, aki mérnök, és az energetikai kérdésekben nagyon otthon van – mondja a 44 éves, háromgyermekes lelkész.

Folyamatosan pályáztak, így nyertek 9,8 millió forintot a Környezet és Energia Operatív Program pályázatán 2009-ben. Önerőből teremtettek elő 11 milliót, hozzá a helyiek csaknem 7 millió forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Két gyülekezeti tag ingyen végezte el a földmunkát, amelynek során 450 köbméternyi földet mozgattak meg. Ha vállalkozó csinálja, az hárommillióba került volna.

A 3300 lelkes Bakonycsernyén nem rettennek meg az emberek a munkától, bányászvidékről van szó. A közös döntés eredményeként két hónap múlva minden megváltozott: napkollektorok kerültek az imaház, az esperesi hivatal és a templom tetejére. A templom fűtéséhez két hőszivattyút telepítettek, az ezer négyzetméternyi talajkollektor-felületet a templom körül alakították ki. A műemlék templomban egyfolytában 12–16 fok van, a temperált hőmérséklet az orgona megóvása miatt is fontos. Korszerűsítették az esperesi hivatal fűtését is, az ifjúsági táboroknak is helyet adó imaházban pedig búcsút intettek az igen költséges fali konvektoroknak. Évente a meleg víz 80, a fűtés 20 százalékát állítják elő a napkollektorok.

– És az evangélikus óvoda korszerűsítése lesz a következő lépés – mondja Szarka István. – Oda már egy naperőművet szeretnénk építeni, így az áramtermelést is meg tudnánk oldani. Az építési és az engedélyeztetési terv készen van, csak a megfelelő EU-s pályázatot kell megtalálni. Ezekkel a megoldásokkal az is a célunk, hogy környezettudatos életmódra neveljük az embereket. Vallom, hogy a hitnek és a tudásnak harmóniában kell lennie egymással.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek