Jó szellem a csetében

Nem tudjuk, honnan jött (hol volt az eredeti élőhelye), csak az bizonyos, hogy egész Európában jelen van a fekete vagy festőbodza, ez a kiválóan alkalmazkodó, 3–10 méteresre növő terebélyes cserje vagy fa. (Népi elnevezései nálunk: bocfa, csete, fái bodza.) Az árokpartok, útszélek, erdőszélek tipikus növénye, s mivel tűri a szennyezett levegőt, jól érzi magát a városokban is. Kiváló tulajdonsága, hogy zöldbarát: gyorsan bomló lombja és árnyékoló hatása segíti környezetében a vegetáció felújulását.

Zöld FöldValló László2014. 09. 03. szerda2014. 09. 03.
Jó szellem a csetében

Egykor mindenes növény volt, azaz a gyökerétől a kérgen át a leveléig minden részét felhasználták. Nem csoda, hogy megkülönböztetett tisztelet övezte, s babonák társultak hozzá. A középkori német néphit szerint például a bodzában lakott a parasztudvar jó szelleme, amely megóvta a családot mindenféle bajtól.

Fájából finom tapintású ásó- és lapátnyelet készítettek a múltban, ágai a furulyának, tilinkónak szolgáltak alapanyagául. Régóta tudott, hogy ha virágját borban áztatják, annak muskotályszerű íze lesz. A népi gyógyászatban a bodza volt a „szegény ember patikája”, főzetével számtalan bajt orvosoltak.

Napjainkra e hasznosítások többsége feledésbe merült, de gyógyászati felhasználása megmaradt, táplálkozási szerepe felértékelődött. Augusztusszeptemberben érő termése vitaminokban, mikroelemekben gazdag, szervessav-, cukor-, cserzőanyag- és pektintartalma jelentős. Amitől pedig talán a legértékesebb: igen gazdag bordóvörös színanyagtartalma. Az ebből kivont festékanyag pedig napjaink egyik legfontosabb, élelmiszeripari felhasználásra engedélyezett természetes színezéke. Egyre nő a kereslet iránta, emiatt hazánkban is üzemszerűen telepítik. Szakszerűen gondozva és a betakarítást jól megszervezve szép jövedelmet ad.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek