Bokron termő hús

Emellett a növény a biodízelgyártás egyik keresett anyaga. Szalmája alomként is hasznosul, feldolgozása során ipari rostot állítanak elő belőle a textilipar számára, de szappanok, kozmetikumok is készülnek szójából. Kisebb arányban emberi táplálék; fehérjéit az élelmiszeripar hasznosítja, így helyettesítve (részben vagy egészben) a húsfehérjét. 

Hazánkban az idén a tavalyihoz képest 20 ezer hektárral nőtt a szója vetésterülete: összesen 65 ezer hektáron került a földbe a magja. Ezt leginkább a fehérjetakarmányok árának folyamatos emelkedése indokolja, illetve az a tény, hogy a mi szójánk génmódosítástól mentes termesztésből származik, ami iránt növekszik a kereslet. A legjobb termesztési feltételek Bács-Kiskun, Baranya, illetve Vas megyében találhatók, az újabban nemesített fajták azonban már az északi területeken is jól vizsgáztak. Merthogy ez a bokorbab küllemű, dudvás szárú hüvelyes, egynyári növény melegigényes. A bimbózás, a hüvelyesedés és a magképzés idején fontos az elegendő csapadék, aszályos viszonyok között öntözésre szorul. Mivel igen érzékeny a gyomokra, a sikeres gyomirtás a termesztés fontos feltétele. Noha a szója emberi táplálékként való felhasználásának akadnak ellenzői is, a szakemberek mértékletes és változatos formájú fogyasztását kívánatosnak tartják. 

Elsősorban nagy fehérjetartalma miatt, melynek biológiai értéke megközelíti a húsokét. De bőven van benne szénhidrát, továbbá kalcium, vas, cink, foszfor, magnézium, illetve B1- és B2-vitamin. Különleges értéke izoflavon-tartalma: e hormonszerű anyag védőszerepet játszik a csontritkulás, illetve a szív- és érrendszeri rendellenességek megelőzésében, sőt hatásos a daganatos megbetegedésekkel szemben is.