Kiugrom a kertbe és tárkonylevelet vágok a krumplifőzelékbe, kakukkfüvet a húsra, majoránnát a pulykatöltelékbe - Ez az igazi!

Minthogy fűszerszámaink döntő többsége mediterrán eredetű, a kert napos, meleg fekvésében keressünk nekik helyet. Szerencsés, ha ilyen terület a konyhához közel áll rendelkezésre.

Ültethetjük őket zöldségek, virágok közé, ám ha komoly fűszergyűjteményt szeretnénk, tanácsosabb külön kertrészben elkezdeni a telepítésüket. A fűszerkert lehet kör vagy félkörív formájú, legjobb azonban a szokványos téglalap alakú ágy, ami igény szerint tovább bővíthető. Jól indítjuk növényeinket, ha ágyásuk földjét érett szerves trágyával vagy kerti komposzttal dúsítjuk.

A sok nitrogént tartalmazó szerves trágyával, illetve a nitrogén műtrágyával azonban vigyázzunk, mert a nitrogén meggyorsítja ugyan a fűszerszámok növekedését, de csökkenti értékes hatóanyagaik mennyiségét, ízük, aromájuk erejét. (Ugyanezért fontos, hogy bőségesen érje őket a napfény, mert akkor telítődnek aromaanyagokkal.)

A növényválasztásban természetesen közrejátszanak az egyéni ízlések (szerelmek) is, de a már említett kakukkfüvet, tárkonyt, mentát, majoránnát kár lenne kihagyni.

Divatos és sokoldalúan hasznosítható fűszer a bazsalikom, míg a rozmaring nemcsak különleges aromájú, de igen mutatós is. A pizzafűszerként elhíresült oregánóval (vagy szurokfűvel) az a baj, hogy nálunk korántsem ízesedik meg úgy, mint délen a görög vagy olasz éghajlaton.

Régi, jól bevált fűszereink közül szorítsunk helyet a kertben egy kis köménynek, kapornak is.

Fűszerszámaink közül most szaporíthatjuk tőosztással a tárkonyt (mert magot nemigen hoz). A kakukkfüvet vethetjük, de a különösen melegigényes majoránna és bazsalikom magvetésével várjunk májusig.