Fűszerváltozatának nagyobb a híre, hiszen a kurkuma gyökere a keleti konyha egyik legismertebb fűszere: a gyökér sárga színű, kesernyés őrleménye nálunk is kapható. Napjainkban azonban már a dísznövényváltozata is helyet keres magának a piacon és a szobákban. Ámde ez a cserepes kurkuma nem azonos a gyökeréért termesztett és meglehetősen szerény külsejű fajjal (Curcuma longa).
A szobanövényként és vágott virágként egyaránt kedvelt díszkurkuma (Curcuma alismatifolia) gyönyörű, élénk színű virágai révén vált ismertté szerte a világon. (A mikulásvirághoz hasonlóan ez is a virágzati felleveleivel vagy murvaleveleivel díszít, ezek szép, egymásba illeszkedő rendjét csodáljuk a virágában.)
A kurkuma Kambodzsa és Thaiföld trópusi mocsaraiból származó, fagyérzékeny, rizómás évelő (innen a másik neve, a sziámi tulipán). E 70 centi magas, élénkzöld, dús lombú, különleges virágú növény a lakás vagy a balkon értékes dísze lehet, már csak azért is, mert tartósan, 3-4 héten át virágzik. Tartsuk világos és meleg helyen a szobában (ablak mellett), a déli tűző naptól azonban óvjuk. Földjét a téli időszakban se hagyjuk kiszáradni, tartsuk mindig kissé nyirkosan.
Ha elvirágzott, már csak ritkán és kevés vízzel öntözzük, mert gyökérzetének (rizómáinak) három hónap nyugalomra van szüksége ahhoz, hogy ismét virágzó növényt neveljen. A nyáron tarthatjuk a kertben vagy a balkonon, védve a tűző naptól. Az elvirágzott tövek rizómáit tavasszal ültessük át nagyobb cserépbe, savanyú, A típusú virágföldbe.
A kurkumát a rizóma tőosztásával, illetve a gyöktörzs feldarabolásával szaporíthatjuk.