HAJDAN borospincékben termesztették a gombát az egri Rácz család felmenői, de aztán itt is beköszöntött a digitális világ. A Korona Gombaipari Egyesülés valódi családi vállalkozás, s a szaporítóanyag előállításától a késztermékig mindenhol él az informatikai fejlesztésekkel.
Kép: Korona gombaipari egyesülés termelő csarnok Demjén monkavégzés gomba termesztés automatizálás ipar mezőgazdaság 2017 01 17 Fotó: Kállai Márton
Úgy nő, mint a gomba – mondogatjuk, pedig e növény igen kényes: sok múlik azon, hogy az egyes termesztési fázisokban milyen viszonyokat teremtenek számára, mint ahogyan az is, hogy a megfelelő érési fázisban szedik-e.
Számít a megfelelő páratartalom és hőmérséklet, de még a légsebesség és a levegő szén-dioxid-tartalma is, ezért aztán állandóan „át kell öblíteni” a helyiségeket. Mindez nehezen menne számítógépes szabályozás nélkül, így ma már az automatizált termesztőházakban szenzorok figyelik a körülményeket. Ha valahol hiba csúszik a gépezetbe, azonnal látszik: például a gomba kalapján felhasadozhat a bőr. Rácz József ügyvezető megerősíti, hogy nagy a verseny gombafronton, ezért a termesztést egyre intenzívebbé kell tenni – ezt segíti a holland tanulmányúton látott, majd itthon is meghonosított legmodernebb technika. Az ügyvezető fiai már a digitális korban nőttek fel, könnyen felvették a ritmust, de ők is folyamatosan tanulnak.
– Lehetnék a világ másik részén is, a távfelügyeleti rendszer jóvoltából akár a mobiltelefonomon be tudom állítani, hogy például a demjéni termesztőházakban milyen legyen a páratartalom. Előny a nagy mennyiségű termesztésnél, hogy a központi számítógépről felügyelhető az egész folyamat. A kapott értékeket a komputer tárolja, így utólag elemezhetjük a technológiát, s a minőség érdekében változtathatunk rajta – magyarázza Rácz Gergely gépészmérnök, a Korona Gombaipari Egyesülés műszaki területének irányítója. Ez nem kis felelősség, hiszen az övék Közép-Európa egyik vezető gombaipari csoportja. A szoftveres eszközök szabályozzák a gomba – jelenleg zömében fehér csiperke, laska és ördögszekérlaska – termesztését, ahogyan a szaporítóanyag gyártását, a gombakomposzt előállítását is. A komposztnál más program fut, ott például az ideális hőmérséklet 20–60 Celsius-fok közt mozog. Az érték az egyes fázisoktól függ, s figyelni kell a levegő ammónia- és oxigéntartalmát is. A jövő azonban arra mutat, hogy az egész termelési láncot egyetlen áttekinthető programba integrálják.
A Korona a szaporítóanyag előállításában a világcégek között az egyetlen magyar tulajdonú vállalkozás.
A folyamat a génbankkal is büszkélkedő gombacsíralaborban indul egy Petri-csészében: sterilizált kölesre oltják rá a gombamicéliumot, majd ha az átszövődött, a csíraüzemben folytatják a szaporítást. A kistermelők visszajelzései szerint nagy az igény a stabil, jó minőségű gombakomposztra, ezért az utóbbi évtizedben a többszörösére növelték a kapacitást – mindezt holland fejlesztésű keverősor és számítógép vezérlésű levegőztető rendszer is segíti. A logisztikában is kulcskérdés az áttekinthetőség.
A Korona csoport hetente 150 tonna friss gombát állít elő, a kamionoknak a hazai üzletek mellett fél tucat másik országba, közöttük Ausztria áruházláncaiba is 6-7 órán belül el kell juttatniuk a terméket – mondja Rácz Krisztián, a kereskedelmi területet vezetője.
Manapság szeretjük tudni, mit eszünk, felértékelődik az élelmiszerbiztonság.
Remélhetőleg nem kell már sokáig várnunk az olyan telefonos alkalmazásokra, melyek jóvoltából az áruházban elég beütnünk egy kódot, s máris nyomon követhetjük, hol és hogyan termelték, pontosan mikor szedték le például azt a csiperkegombát, amit a kosarunkba teszünk, hogy paprikást készítsünk belőle vacsorára.