Bogyósok és egyebek

Nos, az egyesek által ellenállónak mondott és árult Bluefre szilváról kiderült, hogy a sarka vírusra – más nevén kajszihimlőre – mégsem rezisztens.

Ma már több valóban rezisztens fajta kapható ugyan, de a legízletesebb még mindig a Stanley. Ebből tettem el kettőt, ugyanis a régi, több tízéves Besztercei fánk sem adott már ebben a szezonban rendes termést a vírus elterjedése miatt.

Az őszibarackkal meg úgy jártunk, hogy túl gyorsan nőtt: a törzsnél lévő három vázágnál megrepedt. Hiába húztam össze dróttal, belül mézgát halmozott fel, így a háncsrész már nem tudott kellően összeforrni.

A lombja hatalmasat nőtt az idén – hiába csináltam zöldmetszést –, és a nagy szelek miatt előbb az egyik, majd a másik nagy ága tört le tőből.

De ejtsünk szót a bogyósok őszi gondozásáról. A ribizlik, köszméték, málnák ilyentájt való ültetéséhez ez a legjobb időszak. (Viszont a tüskés és tüskétlen szedreket jobb kora tavasszal telepíteni.) Sok munka nincs velük, hacsak a szerves trágyázás miatt egy ásónyomnál mélyebb gödör kialakítása nem az. A töveket úgy temessük be, hogy ne kerüljenek se túl mélyre, se túl sekélyre, az ágak sarjadásának szintjéig érjen a talaj.

Most érdemes metszeni az esetleges száraz, beteg ágakat, ágrészeket, vagy a túl sűrűn elhelyezkedőket.

Több dolga akad, aki a málnánál az érés után közvetlenül nem távolította el a letermett vesszőket. A szedernél is eljött ez az idő: bár idáig teremhetett még néhány ág, de a fagyok miatt már nem fog. Tehát itt is, mint a málnánál, az idén termő ágakat tőből kell kivágni és elégetni.

A jövő évi termést adó idei vesszőket érdemes megválogatni, felkötözni, már csak azért is, mert a bogyósok korán rügyeznek, s könnyen kárt tehetünk bennük. Sőt itt a kedvező alkalom, hogy a vesszőbetegségekkel károsodott gombás részeket is kivágjuk. Ezek ugyanis még majd kihajtanak, virágoznak, de termést már nem nevelnek, csak további fertőzés forrásai lesznek jövő nyár elejétől. Az őszi lemosózáskor se feledkezzünk meg bogyós bokrainkról!

(ohgy)