Közhelyről közhelyre

De hogy a szakmai tevékenysége milyen, arról nemigen esik szó. Most a Story tévén szokott beszélgetni a maga önfényező, nagyképű stílusában, de csak nagyon ritkán érzi úgy a néző, hogy na, ez a Havas mégis tud valamit. Általában felületes, felszínes, összecsapott munkák ezek, ráadásul legtöbbször az ezerszer unt celebekkel vagy a haverokkal.

Pedig a legutóbbi téma egyáltalán nem lett volna érdektelen, s a húsz évvel ezelőtti Havas Henrik bizonyára kihozott volna belőle valamit. A műsorújság nyálas beharangozásával – meg tudjuk-e valósítani álmainkat? – ellentétben az alapkérdés az volt, hogy csökkent-e vagy nőtt-e ma a társadalmi mobilitás, vagyis a régi rendszerben vagy ma nagyobb-e az esélye egy szegény fiatalnak karriert csinálni. A válasz aligha kétséges: egyértelmű, hogy ma egy hátrányos helyzetű gyereknek minimális a kitörési lehetősége, hiszen már az óvodában behozhatatlan a különbség.

Manapság ugye nem műsor a műsor celebek nélkül, de ezúttal teljesen találomra, a legkisebb szellemi erőfeszítés nélkül hívták be Sáfár Anikót és Majkát, illetve egy pszichológusnőt. Sáfár Anikó rendkívül csinos színésznő volt, aki talán elsőként mutatta meg meztelen kebleit magyar filmekben. Mindig szexbombákat játszattak vele, jogosan, de azért nem hagyott különösebb nyomot a magyar filmtörténetben. Aztán az egyik legbefolyásosabb, magas rangú funkci felesége lett, nem kis meghökkenést okozva ezzel a pártközpontban. Becsületére szolgáljon, hogy amikor férje hatalma megszűnt, nem lépett le mellőle. Pedig azóta alig-alig kap szerepet. Amúgy a 61 évesen is dekoratív Anikó becsületes újpesti munkáscsaládból származik. De mindezek miatt vajon miért is példa ő a „mélyből a csúcsra” sztorira?

Majka akkor már sokkal érdekesebb ebből a szempontból. Az ózdi prolifiú, a trágár, balhés repper meg tudott kapaszkodni a médiában. Ahol továbbra is önmagát adja, de rendben, ilyen figurára igény van. De nem művész, nem orvos, nem tudós, nem sportoló, tehát semmi olyan pályát nem futott be, ami az alaptételt igazolná. Mindezek ellenére ő mondta (volna) a legérdekesebb dolgokat. Beszélt a mai Ózdról, ahonnan el kell jönni, s ahonnan iszonyú nehéz a kitörés. És még mondta volna, ha nem kell ehelyett Anikó szőke csacsogását hallgatnunk álmokról meg akaraterőről. Felületes, esetleges beszélgetősdi volt megint, kb. öt perc felkészüléssel.