Nélkülözhető bőrdarab

A határozat ellen zsidó, muzulmán és keresztény szervezetek is tiltakoztak. A körülmetélést – amikor a hímvessző fitymáját orvosi közreműködéssel, helyi érzéstelenítéssel eltávolítják – a zsidó kisfiúknál a születés utáni nyolcadik napon, míg a mohamedánoknál a serdülés előtti életkorban szigorú vallási előírás alapján végzik el.

A fityma a férfi nemi szerv részét alkotó, visszahúzható kettős bőrredő, mely az idegvégződésekben gazdag, érzékeny makkot gyermekkorban többnyire teljesen beborítja, s óvja a mechanikai hatások és a szennyeződések ellen.

A világon – elsősorban megelőző egészségügyi beavatkozásként – a férfiak csaknem egynegyedét körülmetélik. A legtöbb afrikai törzsnél mindmáig élő gyakorlat. Az amerikaiak háromnegyede, a britek egyötöde körülmetélt. Ennél valamivel nagyobb az arány Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon. A skandinávok, dél-európaiak, dél-amerikaiak körében viszont ritka.

Orvosi szempontból elsősorban a fitymaszűkület (amikor a fitymát alkotó bőrredő nyílása szűk) okoz gondokat, amit – mértékétől függően – a fitymát teljesen vagy részlegesen eltávolító műtéttel szüntetnek meg. A fityma szűkülete ugyanis akadályozza a hímvessző tisztán tartását, márpedig a fityma és a makk között felgyülemlő váladék gyulladást okozhat. Felnőttkorban a fitymaszűkület a cukorbetegség gyakori szövődményeként is megjelenik, míg elhanyagolt állapotában akár péniszrákhoz is vezethet.

A másik gyakori probléma a fityma letapadása, ami a csecsemőkorból visszamaradó rendellenesség. A fiúcsecsemők fitymája születéskor még a makkhoz tapad, majd néhány hónap alatt a kettő szövetei elválnak egymástól, s így a fityma hátrahúzhatóvá válik. Ám megesik, hogy a letapadás részlegesnek vagy teljesnek bizonyul, ezért később gyulladás léphet fel vagy kialakulhat a fitymaszűkület. A megoldáshoz orvosi segítséget kell igénybe venni.