Mennyire számítanak a státusszimbólumok életünkben?

A pénz nem boldogít, csak ha sok van belőle – így szokás viccesen kiegészíteni a klasszikus mondást. De vajon tényleg így van ez? Pedig sokan vallják ezt a nézetet, és számos felnőttnek központi kérdés, milyen vagyontárgyakkal rendelkezik. Ha pedig valami okból anyagilag rosszabb helyzetbe kerül az illető, az nagyon megviseli.

Ugyanakkor érdemes azt tudnunk, hogy a gyerekek a szülői mintát követik, így ha azt látják, hogy a felnőtteknek fontos, milyen tárgyakkal veszik körbe magukat, nekik is az lesz. És mivel számukra az ismétlődő közös szokások, például a külföldi nyaralások biztonságot jelentenek, még fájdalmasabb lehet, ha ezt elveszítik. – mondja Németh Erika klinikai gyermekszakpszichológus.

Tárgyiasult világunkban különösen fontos, hogy a gyerekek a pénz értékét helyén tudják kezelni. „Minél előbb meg kell tanítanunk a diákoknak, hogy keményen meg kell dolgozni a felnőtteknek azokért a vagyontárgyakért, márkás ruhákért, utazásokért, amiben egy családnak része lehet. Sokan akár adósságba is verik magukat, csak hogy kifelé többet mutathassanak magukból, míg mások csak azt ismétlik a gyerekeknek, hogy spórolni kell, mert szükségük van egy új hűtőre vagy autóra.

A lényeg ugyanakkor a tudatosságon van. Nem önmagában a spórolás az, ami tanítható, hanem a pénzügyi tervezés, előrelátás fontossága. Hiszen fel lehet venni hitelt, ha előre tudjuk, mennyi idő alatt tudjuk azt visszafizetni. Vásárolhatunk részletre, ha előtte kiszámoltuk, az jár-e és mennyi pluszköltséggel, és az megéri-e nekünk. Ha valamire gyűjtünk, nem vég nélkül csak félretesszük a pénzt, hanem kalkulálunk, kiszámoljuk, mennyi idő alatt gyűlik össze a szükséges összeg. Ha ezeket a szempontokat az évek során mindig megosztjuk a gyerekekkel, felnőttként ők maguk is tudatos pénzügyi döntéseket tudnak majd hozni, így az anyagi biztonság mellett elérhetjük, hogy a vagyontárgyakban ne a státusszimbólumot lássák, hanem a pénz élvezeti értékét