Rághatjuk a gumicsontot

Az odaadás és gondoskodás jegyében 2011 végén vésték törvénybe – az állatvédelmibe – az ebek egyedi azonosítását, kötelezővé téve a transzponder (egyedi azonosító), közismertebb nevén mikro-chipes megjelölésüket, 2013 végéig pedig minden ebtartónak regisztrációs űrlapot kellett beadnia az önkormányzatokhoz a kötelező ebösszeíráshoz.

Az országos nyilvántartás három pilléren nyugszik: egyik a mikrochip, a második az állatorvos, aki elvégzi az adatrögzítést, a harmadik az önkormányzat, amelyik összeírja az ebeket. A hatóságoknak hála, kutyáink mára nehezebben kerülnek ebek harmincadjára, bár a kötelmek ellenére még így sem derül ki, pontosan hány magyar ebet is érint az intézkedés – állítja dr. Horváth László, a Magyar Állatorvosi Kamara főtitkára, aki szerint a nyilvántartási rendszerben eddig körülbelül kétmillió állat adata szerepelt, és ez a szám a jövőben sem fog jelentősen változni. A statisztika alapjául az állatorvosok által beadott veszettség elleni védőoltás szolgál, mert erről jelentést kap az Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság. A fő¬állatorvos szerint azonban ennél kevesebb, nagyjából 1,7 millió magyar eb rághatja a gumicsontot az országhatáron belül, mivel sok, főként tenyésztett kutyát már kölyökkorban exportálnak, illetve néhány osztrák születésű ebet nálunk regisztrálnak.

Az adatok tehát évek óta csupán becslésen alapulnak, így valószínűsíthető, hogy az ebnyilvántartási űrlapok kiértékelése után sem jutunk sokkal pontosabb számokhoz – még úgy sem, ha az állami ebadatbázis kezelésével megbízott Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalt továbbra is az állatorvosi kamara látja el adatokkal. Ez azonban senkit se csábítson hanyagságra, az ebbevallás elmulasztásáért ugyanis akár 30 000 Ft-os bírságot is kiróhatnak az ebtartóra – és arra is számítani kell, az utcán „chipkommandós” járőrök ellenőrzik, hogy a kutyusnak van-e egyedi azonosítója.