'Tábor? Ne vicceljen, látta az árakat?' - Vakációs gondok az étkezéssel, felügyelettel

Tábor? Ne vicceljen, látta az árakat? Két gyereknek egy hétre minimum 30-35 ezer forint, és akkor még csak öt napot oldottunk meg a hetvennapos vakációból. A lányok a szünet nagy részét valószínűleg a munkahelyemen töltik – mondja a középkorú anyuka. Nem csak neki, a legtöbb szülőnek hatalmas dilemma, ki felügyelje a gyerekeket tíz héten át. A munkahelyeken általában két hét nyári szabadságot engedélyeznek a munkáltatók. Gyakran még a nagyszülők is dolgoznak, bizony, az már régi történet, hogy az unokák a vakáció nagy részét velük töltötték.S ha a szülőnek futja egy-két táborra, az is csak rövid távra jelent megoldást. Ezen a nyáron 1,2 millió iskolás szüleinek kell megbirkóznia a nem könnyű feladattal.

– Azon túl, hogy egyáltalán nem mindegy, kivel és hol töltik a gyerekek a nyarat, ma már legalább akkora probléma: mit esznek? Tanév közben 700 ezer gyerek étkezik kedvezményesen az iskolákban, vagyis rászorulónak számít. Az érintett családok két és fél hónapon át nem tudják megoldani, hogy mindennap meleg étel kerüljön az asztalra. Mondjuk ki: ezek a gyerekek nyáron lényegében éheznek! Noha az iskolák egész nyáron üresen állnak, az állami iskolafenntartó központnak nem feladata a tanulók vakációs felügyeletének és ellátásának megszervezése.

Ebben senki nem érzi magát illetékesnek. Nos, kevesen tudják, hogy a gyermekek napközbeni ellátását egyénileg kell kérvényezni a helyi önkormányzatnál, amiért az étkezési díjon túl napi személyi térítési díjat is fizetni kell – beszélt a nehézségekről Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke. Évről évre sok panasz érkezik hozzájuk a táborok színvonaláról. Nincs semmilyen szakmai akkreditációja, különösebb feltétele annak, hogy valaki tábort szervezzen. Éppen ezért könnyen előfordulhat, hogy a jól hangzó programok mögött nincs valódi tartalom.

Jó lenne Magyarországon is hasznosítani a tőlünk nyugatra bevált gyakorlatot, miszerint a gyerekek nyári (gyakran az év közbeni, délutáni és hétvégi) elfoglaltságát is a helyi közösségek szervezik meg. Sok helyen idősek, munkanélküliek, diákok és önkéntesek is szerepet vállalnak abban, hogy a gyerekek minél tartalmasabban és örömtelibben töltsék el a szünidőt: kirándulni járnak, s a labdázás, társasozás, mesélés, beszélgetés még pénzbe sem kerül. A gyerekek pedig nem az utcán lézengenének vagy a számítógép előtt rostokolnának, miközben a szülők is nyugodtak lehetnének, mert a csemetéjükre odafigyel a közösség.