Szabad néha unatkozni

A gyermeknevelési szakemberek azt mondják, ingergazdag  világunkban egyáltalán nem baj, ha néha unatkozik is a gyerek, illetve arra kényszerül, hogy önmaga oldja fel e feszültséget. Akármennyire is divat, nem dolga a szülőnek, hogy egész álló nap mulattassa az ifjabbakat. Internetes fórumokon gyakran panaszolják az anyukák, hogy az iskolai szezon után a nyár sem sokkal könnyebb, mert ilyenkor meg a gyerek hirtelen ötleteit kell kiszolgálni, s moziba, barátokhoz vinni. Ez a klasszikus helikopter-szülő hozzáállás, amikor a felnőtt úgy érzi, állandóan ott kell köröznie a gyerek körül, és mindent kifogástalanul megoldania.

A szakemberek szerint fontos, hogy a gyerek felismerje és megtanulja, hogyan foglalja el magát önállóan vagy a testvéreivel, mi az, ami őt lefoglalja, boldoggá teszi.

Nem kell a szülőknek az első nyafogásra ötletbörzét tartaniuk, készen kínálni a megoldásokat, hanem világos és egyértelmű üzenettel a gyerek tudomására kell hozniuk, hogy ezt most neki kell megoldania, mert mi éppen főzünk, mosogatunk, vagy megnéznénk Hosszú Katinka úszását. Persze ez nem jelenti azt, hogy állandóan le kell rázni a gyereket, de ha arra szoktatjuk, hogy mindenkinek jár a szabadidő, s emellett van közös szórakozás is, akkor ebben a rendszerben nő fel. A gyermeki kreativitás előbbutóbb utat talál magának, és feloldja az unalmat.

A szünet persze arra is ad alkalmat, hogy sok érdekes programon vegyünk részt, de nem kell kényszeresen keresni a lehetőségeket, mert az óvodáskorúak sokszor viszonylag kevéssel is beérik. A közös focizás a kertben, a családi biciklitúra gyakran minden másnál többet ér nekik. Másrészt sokszor megmutatkozik, hogy a közös program, a kiruccanás inkább a szülők igénye, mint a hat év alattiaké. Ez is érthető, de jobb megoldás, ha a szülők segítséget kérnek a gyerekek felügyeletéhez, és kettesben mennek el szórakozni, ami valódi kikapcsolódás számukra, s nem valamilyen feladat.

A kamaszok sokszor inkább a feszültségeiket fejezik ki, amikor unalmasnak és érdektelennek minősítik a közös családi programot. Ebben az időszakban ezt engedjük meg nekik, és szívből örüljünk, ha valami közöset kezdeményeznek. Igazából már amúgy sem unatkoznak, mert beszippantotta őket az okoseszközök világa. A helyes arányokat leginkább közösen találhatják meg, ezért gyakran a szülőnek kell leleményesnek lennie, hogy a virtuális valóság helyett valós élményeket kínáljon.