Személyre szabott zoknik

Úgy kezdődött, hogy a rendszerváltás idején a nagypapám kint dolgozott Németországban, de egy leépítés miatt haza kellett jönnie. Aztán a nagymamám munkahelye is megszűnt itthon. Ma már keveset beszélünk arról, hogy mennyire nehéz időszakot éltek át azok az emberek, akik elvesztették a munkájukat. Évtizedek alatt felépített pályákat kellett újrakezdeniük a nulláról. A nagyszüleimnek is ki kellett találniuk valamit, amiből meg tudnak élni. Egy újságcikkben találtak rá a hirdetésre, amiben olasz zoknikötő gépeket árultak – mesél a régmúlt történéseiről Luca. 
Ezeket vásárolták meg a nagyszülők, és ugrottak fejest az ismeretlenbe. Felépítették vállalkozásukat, mely sikeres lett, és nemcsak a magyar piacra, hanem külföldre is gyártottak zoknikat. A kis üzemet Balassagyarmaton rendezték be. Luca már ebben a közegben nőtt fel. Kislányként neki is volt egy kis zoknispultja, ahol ő is árulta a termékeiket, a vevők meg játékból megvették tőle. A szülők aztán évekig közösen dolgoztak a nagyszülőkkel. 
Amikor Luca felcseperedett, elvégezte az Óbudai Egyetem gazdálkodásmenedzsment szakát. Tanulmányai mellett dolgozott, és folyamatosan azon törte a fejét, hogyan állhatna a saját lábára. 

– Épp egy magánéleti krízis közepén jártam, amikor egyszer csak bevillant, hogy nekem is zoknikkal kellene foglalkoznom. Olyan ember vagyok, aki nem tud és nem is akar belemerülni az önsajnálatba, aki a krízishelyzetből is igyekszik kihozni a legjobbat. Papáékra biztosan számíthattam – emlékszik vissza. 
Luca megpróbálta egyedivé, érdekessé tenni a maga tervezte zoknikat. Először medálokat varrt rájuk, majd különböző eseményeket hozott létre, például egy jógás megmozdulás résztvevői ajándékba kapták az egyedi darabokat. Így nemcsak a jógaélményt, hanem végül a zoknit is hazavihették. A közösségi oldalakra változatos, profi médiatartalmakat helyez el. Az a tapasztalata, ezenkívül is legjobb, ha a vevők szájról szájra adják egymásnak, hogy érdemes nála vásárolni. 

– Gyakorlatilag egész nap a zoknikon töröm a fejem, hogyan lehetne még szebbet-jobbat létrehozni – folytatja Luca. – A koronavírus-járvány alatt például készítettem egy „Quiet” (csendes) feliratú zoknit. Akkoriban mindenki sokat volt otthon, a szomszédok már egymást idegesítették a zajongással, és akkor úgy gondoltam, hogy aki ezt a zoknit felveszi, jobban tudja kezelni ezeket a konfliktusokat is. 
A hét felét Balassagyarmaton töltöm, akkor mamáék mindenben segítenek. Félreteszik a saját munkájukat, és az én termékeimen dolgozunk. A hét másik felében a fővárosban vagyok. 
Luca története nemcsak egy fiatal lány bátorságáról, talpraesettségéről, kreativitásáról szól, hanem a generációk közti összetartásról és a szeretet erejéről is. Mindarról, amit nagyszülei­től kapott és kap a mai napig: a példájuk, az önzetlenségük viszi előre Lucát is. A családi kötelékek óriási erőt adnak neki és felvértezik a nehézségekkel szemben is. A sikere a vállalkozásában már az ő saját útját jelenti.