Vége a füstölgésnek!

Megtiltották a dohányzást 2012 januárjától a közintézményekben és egyéb nyilvános helyeken zárt térben. Eztán a munkahelyeken és a vendéglőkben sem lehet cigiszobát kijelölni, és a vonatokon sem lesznek dohányzó­kocsik. A megállókban és a játszóterek ötméteres körzetében sem lehet rágyújtani. Aki megszegi a törvényt, 20–50 ezer forintos egészségvédelmi bírsággal számolhat, melyet az ÁNTSZ számlájára kell befizetni. Kivételként csak a börtönökben, illetve a szállodák szivarszobáiban eregethetik a füstöt.

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete attól tart, munkanélküliséggel és forgalomcsökkenéssel fenyeget a túl szigorú dohánytörvény. Háber Tamás, a testület tiszteletbeli elnöke szerint biztosítani kellene a dohányosoknak, hogy mások egészségének veszélyeztetése nélkül hódolhassanak a szenvedélyüknek. A megoldást szerintük olyan speciális légtisztító-szűrő berendezéssel ellátott dohányzókabinok jelentenék, ahol a füstölés hívei – szabadságjogaikkal élve – nyugodtan bagózhatnának.

Az ipartestület arra alapozza aggodalmát: mikor 2009-ben a horvát vendéglátóegységekből száműzték a dohányfüstöt, a törvény életbelépését követő négy hét alatt 30–50 százalékkal csökkent a forgalom, és több száz dolgozót bocsátottak el a vendéglátóiparból. A petíciók hatására ezután enyhítettek a törvény szigorán. A hazai ipartestület a török példával is érvelt: eszerint az Izmir Kávéházi Kamara tiltakozásának hatására tavaly alkotmányellenesnek nyilvánították a pöfékelés tiltását.

Érdekes módon azok a vendéglátósok, akiket lapunk megkérdezett, fellélegeztek a szigorítás hallatán:
– Végre kifestethetek, és nem lesznek füstszagúak a falak – mondja Papp József. Az egri kocsmáros szerint minden csoda három napig tart, így a cigistop miatt elmaradó vendégek is visszatérnek néhány héten belül. Attól ugyan tart, hogy az ivó előtt toporgók szétdobálják majd a csikkeket, de csak megoldják valahogy, mondta.
– A vendégeink örülnek neki, már most több a nemdohányzóasztal-foglalás. Nagyon sokan lemondtak a cigiről az utóbbi két-három évben, már csak anyagi okokból is. Aki mégsem bírja ki, kiülhet az étterem teraszára, ősszel plédet adunk, hogy ne fázzon – magyarázza Winkler Józsefné, a Győr melletti Fehér Akác étterem tulajdonosa.
– Hétvégenként, ha telt házunk van, már most is nemdohányzóvá nyilvánítjuk az éttermet. Az asztalt foglalóknak előre szólok, mire számítsanak, de kevesen pártolnak el emiatt. Aki mégis rágyújtana, megteheti a kerthelyiségben. Azt már bődületes tévedésnek tartanám, ha ott is érvényes volna a tilalom. Főleg az átruccanó osztrákok háborognak a füstmentesség ellen – mondta Németh Tamás, a soproni Jégverem Fogadó üzletvezetője. Maga is a leszokottak táborát erősíti: amikor a gyermeke kétéves volt, megegyeztek abban, ha a kicsi lemond a cumiról, apa többet nem gyújt rá…

A most megszavazott törvény leszögezi, hogy a dohányfüst minden esetben mérgező, nincs biztonságos egészségügyi határértéke. Főként a gyerekeket, a várandósokat és a betegeket kell kímélni attól, hogy zárt térben kénytelenek legyenek letüdőzni a füstöt. A jogszabályban végül mégsem kapott helyet az a passzus, mely a személyautókban is tiltotta volna a cigarettázást, ha gyerek ül a kocsiban. Egyelőre tehát a szülők lelkiismeretére bízzák, hogy rágyújtanak-e.

Tény viszont, hogy a tüdőgyulladás és a légúti betegségek gyakoribbak azoknak a kicsiknek a körében, akiknek családtagjai pöfékelnek. A füstös lakásban felnőtt gyerekek háromszor gyakrabban lesznek maguk is nikotinfüggők. Holott még a passzív dohányzás is 30 százalékkal növeli a tüdőrák esélyét. Aki egy órát üldögél egy füstös presszóban, annyit árt magának, mintha két szál cigit szívott volna el.