Adzuki bab - a természet titkolt kincse

A felkelő nap országának kedvence
A szójabab után a japánok második legkedveltebb babfélesége az adzuki bab. Fogyasztása nem új keletű, hisz már időszámításunk előtt 1000 évvel is ismerték Kelet-Ázsiában. Ez idő tájt Kínában és Koreában fogyasztották előszeretettel, Japánba később került be, mint táplálkozásuk egyik kedvelt élelmiszere. Az adzuki legáltalánosabb színe a vörös, de létezik fehér, fekete és szürkés színben is. A kelet-ázsiai konyha pástétomot, levest készít belőle, meghagyja, sőt gyakran fel is erősíti a bab édeskés ízét. Az édes vízben főtt babból készült pástétom és leves gyakori szereplője az étkezéseknek, de édességeik töltelékeként is használják.

A babszem és ami benne van
Az édes bab a makrobiotikus konyha egyik kedvence. Ragukhoz, salátaként, salsa alapjaként, szendvicsek és pástétomok alkotóelemeként használják világszerte a leggyakrabban. Gazdag proteinekben, B1- és B2-vitaminban. Híres vas- és kalcium-tartalmáról, továbbá magnézium és foszfor is található benne. Természetes inzulinszabályozó, koleszterincsökkentő, vérnyomás-szabályozó tulajdonsága is ismert. Az adzuki bab magjának csíráztatásakor a fehérjék aminosavakra bomlanak, melyek értékes esszenciális aminosavak.

Akár otthon is
Ma már egyre több biobolt található a magyar városokban, és kínálatuk meglepően sokszínű. Így nem lehetetlen vállalkozás adzuki babot találni. Itthon leginkább vörös színű adzukit vásárolhatunk. Elkészítése nem bonyolultabb, mint a többi babféleségé. Főzés előtt viszont érdemes 8-12 órát áztatni, felpuhítani. Magunk is csíráztathatunk adzukit. Egész évben lehetőség nyílik rá, és a csíráztatási idő csak 3-5 nap. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a csíráztatott adzuki bab - más babokkal ellentétben - nem okoz bélgázképződést. A magas rosttartalmú szemekkel élettanilag hasznos fehérjékhez, vízben oldódó ásványi sókhoz, vitaminokhoz juthatunk.

Szépségforrás
Bőrünket is ápolhatjuk adzukival, és még a drága, lifting hatású kozmetikumokra sem kell költeni. Akár pakolásként, akár lemosóként használjuk, puha, sugárzó, energetizált arcbőrt kapunk. Persze, mint más módszereknél, a rendszeresség itt is fontos tényező. Ha pakolást készítünk, felhasználhatjuk a bab por, illetve puhára főzött változatát is. Egy maroknyi port keverjünk össze meleg vízzel, majd ezt vigyük fel az arcra, ha pedig a főzött babot használjuk, akkor turmixgép segítségével pépesítsük kenhető állagúra. Maszkként, pakolásként maximum heti egyszer használjuk, ha lemosóként alkalmazzuk, akkor heti háromszor is bevethetjük. Túl gyakran történő alkalmazása bőrirritációt okozhat. Ebből adódóan a szem környékét kerüljük. 

Makrobiotikus konyha
A makrobiotika görög szó, mely a hosszú élet tudományát és művészetét jelenti. Jelszava lehetne a tudatosság, hisz az ember és a természet tudatos együttélését igyekszik erősíteni. Segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy megismerjük a minket körülvevő természetet és annak kínálkozó, rendelkezésünkre álló kincseit. Nagyban hangsúlyozza a természetességet, melyet a rohanó világ természetellenes ételei és étkezési szokásai hívnak egyre intenzívebben életre. Az éghajlatnak megfelelő táplálékok fogyasztását ösztönzi. A gabonafélék gyakori szereplői a makrobiotikus konyhának. Fehérjeforrásként a hüvelyesek fogyasztását hangsúlyozza. A makrobiotikus konyha ajánlásai szerint számos ételféleséget készítenek babból, lencséből, sárgaborsóból.

Forrás: Diéta és Fitnesz magazin