Kecskesajt Dióstanyáról

Az üzemben laboratóriumi tisztaság, az eszközök rozsdamentes acélból készültek, a nyílászárók műanyagból, így könnyen tisztán tarthatók. A mai követelményeknek megfelelően természetesen élesen elkülönül egymástól a tiszta és a szennyes övezet. S hogy miért vágtak bele a kecsketartásba?
- Az ökogazdálkodás egyik feltétele a szerves trágya felhasználása - válaszol Bényei Gábor. - El kellett döntenünk, milyen állat trágyáját akarjuk földbe juttatni. A talaj adottságai miatt a kérődzőket tartottuk megfelelőnek, tehát a szarvasmarha, a juh és a kecske jöhetett számításba. Feleségem túl nagynak tartotta a szarvasmarhát, félt volna tőle, így maradt a kecske, ez a kedves állat.
Két kecskével kezdtek, ma már nyolcvanat tartanak az ólban, s legutóbb harmincat fejtek közülük. Az ellés után a gidák hatvan napig szopnak, utána kezdik a fejést. Az anyaállatokat általában kétszáz-kétszáznegyven nap elteltével apasztják el.
- Tudtuk, hogy a kecsketejet nem fogják felvásárolni tőlünk - szövi tovább a történetet a gazda -, a környékünkön ezzel egy tejfeldolgozó sem foglalkozik. Arra gondoltunk, mi magunk fogjuk feldolgozni a tejet, és valamilyen egyedi terméket állítunk elő belőle. A kecsketejből sok minden készíthető, mi a sajt mellett döntöttünk.
Az ezredfordulón járt náluk egy holland szaktanácsadó, ő mondta el, hogy a kecsketejet kisüzemben is érdemes feldolgozniuk, ha egyedi terméket állítanak elő. Azt nem a multinacionális áruházláncoknak fogják eladni, hanem a szaküzleteknek. Megterveztették hát az üzemet. Az engedélyeztetésen először elbukott, mert nem teljesítették valamennyi feltételt. A második tervezés alkalmával már folyamatosan egyeztettek az állat-egészségügyi hatósággal.
- Bár nagyon sokba került, hogy minden elvárásnak eleget tehessünk - vallja be Bényei Gábor -, utólag azt mondom, amit előírtak, az a működtetésnek előnyére válik. Már csak az üzem működési engedélyeztetése van hátra, és a következő laktációra, jövő áprilisra-májusra elkezdjük az üzemszerű termelést.
Bényei Gábor nem tudja egészen pontosan megmondani, mennyibe került az üzem kialakítása, a ráfordított munka értékét nehéz forintban felbecsülni. Pályázat útján egyébként ökológiai termék előállítására területfejlesztési, vidékfejlesztési támogatást kaptak. A kisüzem egy-egy alkalommal háromszáz liter tej feldolgozására képes, ennyi a hűtő-, a feldolgozó-, a pasztörizáló- és a sajtfeldolgozó kapacitása. Egy-egy kecskétől átlagban napi két és fél liter tejet fejnek. Az állományt fokozatosan nagyobb hozamúra cserélik, most vásároltak hozzá kecskéket a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági főiskolától. Bényei Gábornak nem fáj a feje a sajt értékesítése miatt:
- Miután több ökobolt nyílt már a nagyvárosokban és ökopiac működik Budapesten, Szegeden, most alakul ki Debrecenben is, nem aggódom, hogy ez a kis mennyiség ne kelne el. Az értékesítést megkönnyíti, hogy az üzem sok lábon álló ökogazdaság része. A falusi turizmus keretében megszálló vendégek is vásárolnak a termékből, mintagazdaságként bemutatókat tartunk, ennek résztvevői is megkóstolják.
Egy ilyen kisüzem képes eltartani egy családot. Bényei Gábor a gondot abban látja, hogy tetemes beruházást, legalább tíz-húsz millióst igényel, és az csak hosszú távon térülhet meg. Akinek nincs megfelelő anyagi alapja hozzá, ma már nem tudja megépíteni. Nekik szerencséjük, hogy az uniós csatlakozásunk előtt a magyar állam támogatta az ökotermékek előállítását. Kisüzemüket lehetőségük szerint fokozatosan építették meg. Ma már pályázati lehetőségként csak az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kínálkozna, de abban a beruházást előre meg kell finanszírozni.