Spanyol-magyar zöldségmeccs

A termálvízre alapozott kertészkedés rendszerváltást követő piaci gondjai a kilencvenes évek végére csúcsosodtak ki. Terjeszkedtek az áruházláncok, s beszűkült az utánfutós pesti nagybani piacozás is.
Az uniós üzenet szerint csak a tészeken - a termelők értékesítő szervezetein - keresztül eladott áruk után kaphatnak a kertészek közösségi támogatást. Mindezeket mérlegelve 2002-ben Szentes környékén csaknem háromszázan tész alapításáról döntöttek. 2003 áprilisában előzetes, majd egy év múlva végleges elismerést kapott az időközben hatszáz tagúra bővülő s a 2004-es évet 2,5 milliárd forintos forgalommal (ebből 1,2 milliárd az áruházláncok, 600 millió pedig az export részesedése) záró szervezet. Lényeges a célgépekkel végzett központi csomagolás és árukezelés, no és a vevőnek nyújtott tanúsítvány: melyik terméket kik, hol, mikor, milyen minőségben állították elő.
Tavaly kiderült, milyen termékekkel és mikor vagyunk versenyképesek - tájékoztatott a szentesi tész elnöke. A déli fekvésű Spanyolországban hajtatott kínai kel például április közepéig uralja a piacot. Ám ettől számítva egy hónapon át a magyar áruk már jól eladhatók. A fűtött fóliákban április végéig nem érdemes paradicsomot termelni, de május derekától délen már hőség van, jöhet hát a mi fóliás paradicsomunk. Növényházi fehér paprikában, szabadföldi pritaminpaprikában és dinnyében is jók vagyunk.
Ledó Ferenc szerint a jövőben a tészek koncentrálódása várható, vagy egyesüléssel, vagy pedig a meglévők együttműködésével. Utóbbira példa az Alföldi Regionális Egyesülés létrejötte 21 tész összefogásával. Forgalma évi 13-14 milliárdot tesz ki, következésképpen piaci ereje is nagyobb.