A hazai termékek védelmében

Kettő kivételével - a különösen aszályos 2002. és 2003. esztendőt leszámítva - minden évet nyereséggel zárt a gazdaság 56 éves működése alatt, a szövetkezeti időket is beszámítva. A tavalyi egymilliárd-hetvenkilencmillió forintos bevételhez szerény, 15 millió forintnyi adózás előtti eredmény társult. A 2004-es jó termésnek köszönhetően a takarmány- és alomszalma készletek is nagyok, ami egy állattenyésztő gazdaságnál kulcskérdés. Fejenként néhány ezer forintos osztalékot fizetett zömében nyugdíjas - egykori téesztagokból lett - részvényeseinek. Szemben az előző esztendővel most béremelésre is futotta. A hangulat mégsem bizakodó, hiszen a legtöbben a saját bőrükön érzik a kilátástalan piaci helyzetet. A háztáji mintájára ugyanis személyi használatú földjeiken a dolgozók "pénzes" növényekkel, hagymával, fűszerpaprikával, cukorrépával egészíthették ki keresetüket.
- Tavaly rengeteg munkával lenulláztam magam a hagymával - mondja a géptelepen Deme József szerelő, aki a műhelykocsival járva javítja a gazdaság gépeit. - De én még a szerencsések közé tartozom, hiszen az ősszel kilónként húsz forintért túladtam rajta, most meg hét forintot sem fizetnek érte. Az Európai Unióban egyébként hatalmasat csalódtam. Hiába a jó minőségű hazai áru, mégis az olcsó külföldinek van becsülete, legalábbis ezt látom az áruházláncokban. Nem hiszem, hogy Németország vagy Franciaország ennyire védtelenül hagyná saját termelőit.
Pedig lenne helye a pénznek a Deme családban: két felnőtt gyerekük van, egyikük albérletben, másikuk egy kis parasztházban lakik. Az 54 éves férfinak és feleségének bennük és egy szem unokájukban öröme is telik azért jócskán. No és bizakodnak, próbálkoznak rendületlenül: az idén is belevágnak valamibe, hátha most nagyobb szerencséjük lesz a földműveléssel.
- Gyorsabb, rugalmasabb ügyintézést és szavahihetőséget vártam az uniós tagság első évétől - feleli kérdésemre Pesti Gyula elnök-vezérigazgató. - Nem értem például, hogy tavaly novembertől miért hitegették a gazdálkodókat az uniós földalapú támogatások kifizetésével. Tisztességesebb lett volna, ha bejelentik: a jogszabály szerint 2005. április végéig mindenki a pénzéhez jut. Az intervenciós gabonafelvásárlás körül is nyilvánvalóan az időhúzásra játszottak - teszi hozzá a kora tavaszi gazdatüntetés másik fő okát. - Bízom benne, hogy a tanulóév után másként lesz majd, attól viszont nagyon tartok, hogy az ellenőrizetlenül az országba ömlő, külföldön termelt élelmiszerek megfojtanak bennünket.
{p}
A jelképes fulladás a Kossuth Rt. korábbi hús- és tejüzeménél már megtörtént. A sertés- és marhafeldolgozón tavaly adtak túl, minthogy sem a veszteséget, sem az uniós higiéniai követelmények megteremtésének többletköltségeit nem vállalhatták. Az egykor nyereséges tejüzem viszont évek óta kihasználatlanul áll. De már nem sokáig. Pénzügyi és szakmai befektetőket felkutatva a feldolgozót bevitték a Garda Részvénytársaságba. A felújított üzemben tartósítószer nélküli, a túrórudihoz hasonlítható speciális készítményt gyártanak majd, az üzlettársak elképzelései alapján kizárólag exportra. Pesti Gyula szerint hazai forgalmazás nélkül ez túl kockázatos, de bízik a tejtermelésüknek piacot nyitó vállalkozásban.
Miközben a napi panaszokat sorolják, távlatos elképzelésekről és fejlesztésekről is szó esik. Sertés- és szarvasmarhatelepük trágyakezelése nem felel meg a magyarok által "túlvállalt" uniós környezetvédelmi követelményeknek. Minthogy a korszerűsítés százmilliókat emésztene fel, három biogáztermelő céggel is tárgyalnak. A beruházást a legkedvezőbb ajánlatot tevő partner állná, így a gazdaság olcsóbban kijönne, ráadásul a kiemelten támogatott megújuló energiát termelő programhoz is csatlakozhatnak így. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében 28 millió forint gépberuházásra fordítható támogatást nyertek a jászberényiek. Igaz, a 72 milliós teljes összeget nekik kell megelőlegezni, az áfát és az uniós támogatást utólag fizetik a pályázóknak.
Noha mind a sertéshústermelés, mind a tehenészet veszteséges volt, egyelőre nem követik számos, csak növénytermesztéssel foglalkozó gazdaság példáját. Az állattenyésztőknek természetesen nem kellemes érzés azzal a tudattal dolgozni, hogy inkább apasztják, mintsem gyarapítanák a társaság nyereségét.
- Négy-öt éve még mi hoztuk a gazdaság jövedelmének felét - sóhajt mélyet Bathó József, a sertéstelep vezetője. - Most pedig kilátástalan helyzetünk miatt nagyon el vagyunk kenődve. Az árak kiszámíthatatlanul ingadoznak: januárban még háromszáz forint volt a hízósertések kilója, áprilisra 240 forintra csökkent az áruk. Fölháborít az olcsó dán meg szlovák félsertések behozatala - ami szerintem csak támogatással lehetséges -, de mit tehetünk ellene?
Az ezerféle jogcímen szedett adók és járulékok is sújtják a gazdálkodókat. Száznegyvenöt dolgozójuk egy főre jutó bruttó munkadíja 2004-ben egymillió-háromszázhatvannégyezer forint volt. Az összeget az szja-előlegtől a helyi adókig tucatnyi elvonás, ugyancsak egy főre vetítve egymillió-negyvenkétezer forint terhelte. Mindez összesen százötven millió forintra rúgott, ami több, mint a dolgozóiknak kifizetett éves nettó munkadíj.