Szárnyaszegetten

A csirkehizlalás stagnál, lényegesen csökkent a kacsa- és a libahústermelés, ugyanakkor több lett a pulykahús. Erdélyi István, a terméktanács elnöke úgy véli, az ágazat legnagyobb gondja az erős forint, ami csak az importőröknek kedvez. Ezért okoz egyre nagyobb galibát a fokozódó behozatal (főleg a Dél-Amerikából és Nyugat-Európából eredő). A termelőknek kárára vált az állami támogatások tavaly októberi felfüggesztése. Erdélyi István szerint az évi 340 millió dolláros exportot lebonyolító ágazat többet érdemelne a kormányzattól, hiszen húszmilliárd forintot fizet be az állami költségvetésbe. Most 8-10 milliárdot szeretnének visszakapni belőle, hogy talpon maradjanak, majd versenyképessé válhassanak. Azt is kérik a kormánytól, hogy az uniós támogatásokat a lehető legbiztonságosabban juttassa el a piaci szereplőkhöz, ugyanakkor minőségügyi és élelmiszer-biztonsági ellenőrzésekkel nehezítse a külföldi termékek behozatalát. Sokszor ugyanis nem a legjobb minőségű áru érkezik hozzánk.
A baromfitartók évente kétmillió tonna gabonát használnak fel. Többet is felhasználhatnának, ha jobb helyzetbe hoznák az állattartókat, mert akkor nem lennének raktárgondok, értékesítési nehézségek. Szerintük jobban ki lehetne aknázni a hazai természeti adottságokat, például a termálenergiát hasznosítani kellene az állattenyésztésben. Ezáltal a kilogrammonkénti önköltséget mintegy tíz forinttal csökkenthetnék. Továbbra is követelik a kormánytól, kapják meg azokat a támogatásokat, amelyek az unió más tagállamaiban járnak. Szeretnék elérni, hogy az állatjóléti, a húsvizsgálati és a hulladékmegsemmisítési támogatások legalább a 2003. évi szintre kerüljenek, mert akkor javulnának pozícióik.