Hitel állattenyésztőknek

Rekordévet zárt 2007-ben agrárkereskedelmi szemszögből a magyar mezőgazdaság a természeti csapások ellenére – reagált Gráf József földművelésügyi miniszter az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökének kételkedő szavaira. Font Sándor (Fidesz) szóvá tette, hogy a magyar mezőgazdaság fokozatosan kiszorul hagyományos piacairól. A miniszter viszont adatokkal bizonyította, hogy agrártermékekből a tavalyi kivitel négymilliárd, míg a behozatal hárommilliárd eurónyi volt, az egyenleg tehát változatlanul többletet mutat.
A parlamenti bizottság a magyar állattenyésztés helyzetéről hallgatta meg Gráf Józsefet. Nemcsak nálunk, hanem Európa-, sőt világszerte rossz idők járnak az állattenyésztőkre. Miközben az abrakfélék ára majd’ kétszeresére emelkedett, az élő állatok felvásárlási ára legfeljebb szinten maradt. A mélyponton lévő magyar sertéstartóknak talán jó hír lehet, hogy 2008 elején Németországban emelkedni kezdett a vágósertés ára.
Az FVM tucatnyi elemből álló intézkedéscsomagot (állatjóléti támogatások, állat-egészségügyi segítségek) léptetett életbe, ám ezek legfeljebb a szorult helyzetben lévő állattartók túlélését segíthetik. Érdemi elmozdulást a hatékonyabb termelés és a piaci helyzet együttes javulása hozhat. A kisegítő intézkedésekhez sorolható az a húszmilliárdos – állattenyésztőket célzó – hitelkeret is, amelyről február 20-i ülésén döntött a kormány.
A földművelésügyi miniszter elmondta: az Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelkonstrukció összege vállalkozásonként legalább egymillió, legfeljebb pedig 200 millió forint lehet. A hitel futamideje öt év, és ha szükséges, akkor kétéves türelmi idő után kezdhető meg a kölcsön törlesztése. Kamata a piacon manapság szokásos 11-12 százalékkal szemben csak 8,6 százalékos.
Valósággal sikerjelentést hallottunk – kommentálta Gráf József szavait az elnöklő Font Sándor –, csakhogy ebbe nem kevesen „belehaltak”. Jakab István, a magángazdaságok érdekképviseletének, a MAGOSZ-nak a fideszes elnöke megismételte: hízónként öt–kilencezer forint közötti a termelők vesztesége. A KDNP-t képviselő Medgyasszay László értelmetlennek és felesleges költségtöbbletnek nevezte a sertések vágás utáni minősítését, minthogy az átvételi ár elszakadt a minőségtől. A képviselők egyébiránt, pártállástól függetlenül, tárgyszerűnek ítélték a miniszter beszámolóját.