Mit kell tudni a következő évek támogatásairól?

Eddig az uniós és hazai agrártámogatási kifizetések az úgynevezett SAPS + top-up (egyszerűsített területalapú támogatás és termeléshez kötött nemzeti kiegészítés) rendszerben történtek. Csakhogy legkésőbb 2011-ig minden tagországnak át kell térnie – így nekünk is – az úgynevezett SPS + top-up (összevont gazdaságtámogatási rendszer, angolul: Single Payment Scheme: SPS) rendszerre.
A Közös Agrárpolitika (KAP) 2003. évi reformjának legfontosabb intézkedése a támogatások termeléstől való elválasztása, vagyis az SPS rendszer bevezetése. A piacorientált és fenntartható mezőgazdasági termelés ösztönzése céljából a termékek helyett a termelők támogatása kerül előtérbe. A nyilvánosság számára a közvetlen támogatások fenntartásának elfogadását elősegítendő, a támogatások kifizetése a termelés helyett a környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági előírások – a kölcsönös megfeleltetés – teljesítéséhez kötött.
Az SPS rendszerben üzemenként meghatározott, korlátozottan forgalomképes, a termelési kötelezettségtől elszakadó támogatási jogosultság alapján lehet támogatáshoz jutni. A kiosztott támogatási jogosultság az üzem (gazdálkodó/gazdaság) tulajdonába kerül, amit évente a használatában lévő jogosult terület alapján lehet támogatásként érvényesíteni. (Amennyiben – jogosult terület hiányában – az üzem a jogosultságát vagy annak egy részét három évig nem képes támogatásként igénybe venni, úgy az a nemzeti tartalékba kerül, vagyis az adott gazdaság számára elvész.)
A támogatási jogosultság vagyoni értékű jognak tekinthető. A mezőgazdasági üzem, gazdaság tulajdonában lévő támogatási jogosultságok az adott tagországon vagy régión belül, földterülettel vagy anélkül átruházhatók (értékesíthetők), ideiglenes átengedhetők, természetes személy esetében örökölhetők.
A közösségi szabályozás szerint a transzfer végleges átruházást, elidegenítést jelent. Ez történhet földdel vagy anélkül. A vis maior eseteket kivéve végleges átruházás legkorábban csak a második évtől lehetséges, akkor, ha az átruházó legalább egy évben a jogosultságainak minimum 80 százalékát lehívta, vagy a le nem hívott jogosultságait a nemzeti tartaléknak önként visszaadta. A 80 százalék számításához az eredetileg kiosztott jogosultságok számát kell figyelembe venni, kivéve a földdel együtt átruházott jogosultságokat. Az öröklés kivételével csak belföldi személyek részére történhet átruházás. A jogosultság ideiglenes átruházása (például bérlet) csak földdel történhet. Az átruházási szándékot az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH) be kell jelenteni. Az MVH az átruházást csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.
Fontos, hogy a visszatartás csak jogosultság eladása esetén érvényesíthető, illetve az, hogy a gazdálkodását újonnan kezdő vállalkozás számára történő eladás esetében nem lehet alkalmazni elvonást.
A támogatási jogosultság első kiosztása – beleértve a nemzeti tartalékból történő kiosztást is – adó- és illetékmentes. Ezt hazánkban külön törvény fogja kezelni! A jogosultság eladása estén érvényesíthető nem adójellegű alapelvonást is külön törvény szabályozza: földdel történő értékesítés esetében a jogosultság értékének 0 százaléka, míg föld nélküli értékesítés esetén a jogosultság értékének 50 százaléka vagy a jogosultság számának az 50 százaléka lesz elvonva a nemzeti tartalék részére. Ez utóbbi esetben töredékjogosultságok (egy hektárnál kisebb jogosultság) képződnek, amelyek nem konszolidálhatók.

Kit mi illet?
A támogatási jogosultság többféle alapon kerülhet kiosztásra, ami befolyásolja a jogosultságok hektáronkénti értékét. Az SPS rendszer rugalmas, az egyes tagállamok modellvariációkból választhatják ki a termelőik/üzemeik számára legelőnyösebb változatot.
Az SPS támogatási pénzek két alapmodell szerint oszthatók ki. A „történelmi modell" szerint az üzem által igénybe vett 2000-2002 évek – ez tehát a régi tagországok számára lett kidolgozva – átlagos (közvetlen) támogatását kell felosztani ugyanezen időszak átlagosan jogosult mezőgazdasági területére. A „regionális modell" (az új tagországok számára) keretében – a SAPS-hoz hasonlóan – az SPS-borítékban levő támogatási összeget kell a teljes szántó- és gyepterületre vetíteni.
Míg a történelmi modellben a referencia-időszakhoz kapcsolódó átlagos és üzemenként differenciált támogatási jogosultság kerül meghatározásra a termelők részére, addig a regionális modell olyan szintre hozó jogosultság-kiosztást tesz lehetővé, amelynek során hektáronként mindenki azonos támogatást kap.
A két rendszer előnyeit ötvözi az ún. „hibrid regionális" modell, amely a nivelláló (szintre hozó) területalapú felosztást kombinálja a történelmi referenciákkal. Ebben az esetben az SPS-boríték egy előre meghatározott komponense a regionális modellhez hasonlóan területi átalányként, míg a fennmaradó rész történelmi referenciák alapján üzemenként differenciáltan kerül kiosztásra a gazdálkodónak úgy, hogy a két komponens összegzésre kerül, és az első évben bejelentkezett területtel lesz elosztva.

Magyar hibrid
Az eddigi egyeztetések alapján Magyarországon a regionális modellnek egy olyan hibrid (üzemsoros) változatát alakítjuk ki, ahol az üzemenkénti eltérítés alapja a SAPS + top-up rendszer ágazati preferenciáinak folyamatosságán alapul. Magyarország 2009-ben tervezi az átállást.
A támogatási jogosultságok az alkalmazás első évében kerülnek kiosztásra, a 2013. évi 100 százalékos névértéken. A tényleges kifizetés ennél a 2009-2010-2011-2012 években kisebb lesz, mert, mint tudjuk, 2013-ban érjük el a 100 százalékot.
Az SPS első évében (2009-ben) kiosztandó támogatási jogosultság két komponensből áll. Az első komponens az, amely minden, a tárgyévben bejelentkezett, a jogosultsági kritériumoknak megfelelő, jogosult területtel rendelkező földhasználót megillet. Ez a regionális komponens.
A regionális komponenshez kapcsolódik az országos SPS regionális támogatási boríték, amelyet elosztunk a bejelentkezett hektárszámmal. Ennek alapján egy euró/ha érték lesz az a támogatás, amelyet minden igénylő mindazon területre megkap, amelyekkel bejelentkezett 2009-re. Ez az érték várhatóan 130 euró/ha körül alakul majd.
A második komponens pedig (az, ami differenciál) a kiegészítő komponens. A differenciálás objektív módon került meghatározásra, mivel az üzemszintű kiegészítő referenciaösszeg az üzem által a bázisidőszakban igénybe vett ágazat- és üzemspecifikus támogatások (ágazati top-up-ok és külön cukorkifizetés) arányában történik.
A kiegészítő komponensek kiszámításához kapcsolva állapítják meg az országos kiegészítő SPS-borítékot, amely az eltérítések összességét tartalmazza. A kiegészítő borítékból egyéni referenciaösszegeket alakítanak ki, azt elosztják a jogosult hektárszámmal, és az így kapott érték a kiegészítő komponens, minden egyes olyan jogosultságnál, amely mögött volt top-up. Minden egyes termelő referencia összege mindazon termék-specifikus támogatási komponensekből tevődik össze (gabona, tej cukor, szarvasmarha, dohány stb.), amelyeket ő a választott bázis időszakban ágazati „top-up"-ként igénybe vett.
Az egyes termelők kiegészítő referenciaösszegét tehát úgy állapítják meg, hogy a választott bázis időszakban (2006. évi top-up igénylés, vagyis ténylegesen a 2007. évi kifizetés) a termelő által „üzemsorosan" igénybevett top-up támogatásai arányában részesül a kiegészítő boríték forrásaiból.
A termelő jogosultságainak száma tehát a bejelentett hektárszám lesz, a jogosultságok névértékét pedig a regionális komponens és a kiegészítő komponens összege adja.
A termelő tulajdonában lévő támogatási jogosultság a használatában lévő mezőgazdasági területtel váltható támogatássá. A jogosult SPS-területbe minden mezőgazdasági terület beleértendő, kivéve az állandó kultúrákat, az erdőket és a nem mezőgazdasági hasznosítású területeket. Az SPS-jogosultsághoz kapcsolódó földhasználat tehát alapvetően a szántó és a legelő. A nem élelmezési vagy energetikai célból – például ugaroltatott területeken termesztett – fás szárú energiaültetvény kivételt képez, vagyis támogatási jogosultság alapja lehet. Az erdősített mezőgazdasági terület pedig az ugarjogosultságnál vehető figyelembe.
Speciális kezelést kap a 2006-2008-ban a SAPS rendszertől függetlenül működő külön cukorkifizetés. Mivel 41 millió euró összegű külön cukorkifizetés az SPS-átállás évében megszűnik és forrása az SPS-borítékba olvad, a répatermelők forrásvesztése megakadályozásának egyetlen módja, ha megfelelő támogatási jogosultságot kapnak az SPS kiegészítő komponenseként. A cukortámogatásokra nem vonatkozik az átmeneti szabályozás, vagyis a támogatás fokozatos bevezetése, így ezeket a jogosultságokat 100 százalékos értéken számítják be, 2009–2013. között nem növekednek tovább.
Hasonló technikával lehet ellentételezni a 2008-tól életbe lépő zöldség-gyümölcs-reform miatt megszüntetendő paradicsom, őszibarack és körte feldolgozóipari támogatás megszüntetéséből eredő SPS-növekmény szétosztását.
A 2003-as KAP-reform lehetővé teszi, hogy egyes támogatási jogcímeket a termeléshez lehessen kötni. Magyarországon az SPS alkalmazásakor – az eddig megismert szakmai vélemények alapján – az alábbi jogcímeket kötik termeléshez:
– a vágási támogatás (borjú) akár 100 százaléka, a húshasznú anyatehén-prémium akár 100 százaléka és a vágási prémium (felnőtt szarvasmarha) legfeljebb 40 százaléka;
– az anyajuhprémium legfeljebb 50 százaléka;
– a dohányprémium 60 százaléka 2009-ben.
Az SPS-jogosultság nemzeti kiegészítése – az SPS top-up – alapvetően másképp működik, mint a SAPS top-up. Az alapot a termelő rendelkezésére álló SPS-jogosultság képezi, amely egy EU-s és egy hazai komponensből áll. Mivel a két rész kifizetése ugyanahhoz az eseményhez (az SPS-jogosultság lehívása) kapcsolható, kifizetésük feltétele is megegyezik. A rendszer inkább az EU-s rész olyan társfinanszírozására hasonlít, ahol a nemzeti komponens mértékének a jogosultság névértéke 30 százalékán belül kell maradnia.
Határidők, teendők
Összegezve, az SPS-jogosultság kiosztása a következőképpen történik. A gazdaság/gazdálkodó a tárgyévben bejelentkezik SPS-területtel a rendszerbe, utána rögzítik jogosultságainak számát és a regionális referenciaösszegének előzetes értékét. Ezzel egyidejűleg bejelentkezik a nemzeti tartalékból kiosztandó többletjogosultságra, amit a referencia-időszak támogatásai alapján az MVH kiszámol. A termelőnként kapott hektáronkénti egységes jogosultságokhoz hozzáadják az egyes kiegészítő referenciaösszegek egy hektárra jutó értékét, így megkapják a végleges, differenciált üzemsoros támogatási hektárhoz kötött támogatási jogosultságokat.
S végül a további fontos teendőkre szeretnénk felhívni miden kedves olvasó figyelmét. Először is az MVH a 2006-os történelmi bázisadatok véglegesítését elvégzi, és az SPS-re vonatkozó adatokat előzetesen egyezteti az érintettekkel. (Határidő: 2008. március vége). Ezek után a potencionális igénylők regionális komponenssel, nemzeti tartalékkal stb. összefüggő változásokkal kapcsolatos előzetes adategyeztetése megtörténik az MVH-val, vagyis a gazdák hivatalosan nyilatkoznak a kifizető ügynökségnek az SPS-sel kapcsolatos bázisadataikról. (Határidő: 2008. szeptember 1.–október 31.) Majd az MVH igénylőlapot küld az előzetesen elismerhető bázisokról a kedvezményezetteknek. (Határidő: 2009. március). S végül az SPS-jogosultságok igénylését legkésőbb 2009. május 15-éig tehetik meg az érintettek.