Nem jóságos nagybácsi az unió

A mezőgazdasági termékek általános drágulása miatt nemcsak a boltokban vásárló háziasszonyok feje fáj, bajba került a hazai élelmiszeripar is. Költségeik megugrottak, de áraikat nem tudták hasonlóan emelni.

GazdálkodásT. Dögei Imre2008. 05. 09. péntek2008. 05. 09.

Kép:

Nem jóságos nagybácsi az unió

Még a hullámvölgy elején vagyunk, 2008-ban lélegezhet majd fel a magyar élelmiszeripar – adott középtávú előrejelzést 2004-es uniós csatlakozásunk évében egy magyar élelmiszer-piaci elemző. Jóslata aligha jött be, hiszen a tavalyi a hazai élelmiszeripar válságos éve volt.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) 2007-ről készített összegzése szerint a mezőgazdasági nyersanyagok drágulásának egyértelmű vesztesei az élelmiszer-feldolgozók. A világszerte érvényesülő áremelkedések a jövőben ugyan kissé lassulnak, de tartósan fennmaradnak. A hazai élelmiszeripar eredménytermelő pozíciója és versenyképessége a következő időszakban várhatóan tovább hanyatlik. Ez ma az ágazat legnagyobb gondja.
– Csodára hiába várunk, a kedvezőtlen helyzeten szívós munkával lehet javítani – ajánlotta az ÉFOSZ tisztújító közgyűlésén a megjelentek, valamint a magyar gazdaságpolitika formálóinak figyelmébe Boródi Attila, a szervezet ügyvezető elnöke. Az előrelépésre megvan a hazai mozgástér – amennyiben volna ötlet és kreativitás. Jelenleg ezek sajnos hiánycikkek, hiszen egy friss, az innovációs, vagyis az újító-fejlesztő készséget felmérő uniós rangsorban Magyarország hátulról számítva a negyedik helyen áll.
Nagy az elmaradásunk a nemzeti érdekek felismerésében és az önvédelmi reflexek mozgósításában is. Az EU nem jóságos nagybácsi, hanem olyan nemzetek közössége, amelyeknek mindegyike a saját helyzetét tartja fontosnak. Mi, magyarok pedig szinte bénultan hisszük és követjük az uniós tisztségviselők ajánlásait – példálózott Boródi. Nagy gond az is, hogy a hazai alapanyagok zömét feldolgozás, tehát hozzáadott érték nélkül exportáljuk. (E sorok írója, zárójelben ugyan, de hozzáfűzi: a kitűnő minőségűnek mondott magyar méz háromnegyede változatlanul feldolgozás nélkül, hordókban utazik a nyugati piacokra. Vagyis úgy, mint a szocializmus éveiben.)
Feldolgozott élelmiszerből tavaly a behozatal 69 millió euróval – valamivel több mint 17 milliárd forinttal – meghaladta a kivitelt. Ez a beszédes szám igazolja a fentieket. Ami egyben azzal is jár, hogy évről évre a honi élelmiszerpiac nagyobb részét – a pillanatnyi állás szerint 25 százalékát – szerzik meg külföldi versenytársaink.
A közgyűlésen felszólaló Gráf József földművelésügyi miniszter elmondta: a múlt évben 4,6 milliárd euróval rekordot döntött a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeket magába foglaló agrárkivitel, miközben a behozatal 3,1 milliárd euró volt. A másfél milliárdos egyenleg azonban csalóka: 2007-ben szállították ki a korábbi években intervencióra vett és mindaddig a hazai költségvetést terhelő gabonakészleteket. Ez a bevétel tehát egyszeri – és alighanem megismételhetetlen –, miközben az ipar termelése 4,7 százalékkal, belföldi értékesítése pedig 5,6 százalékkal csökkent. Futó Péter, az ÉFOSZ elnöke átnyújtotta Gráf József miniszternek az A magyarországi élelmiszeripar középtávú stratégiájának alapjai című dokumentumot. A benne foglaltak megvalósításától az eddigi kedvezőtlen folyamatok lassú javulását várják. A közgyűlés Éder Tamás, a Hússzövetség első embere személyében új elnököt választott.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek