Szemben az árakkal

Aratás előtt egy hónappal biztató képet festenek a hazai gabonaföldek. A termelők örülhetnek, hiszen a várható nagy termés ellenére az árak még mindig elfogadhatók lesznek. Most magasak: egy tonna búza a piacon 60 ezer forintért adható el, igaz, néhány hete még 66 ezer volt az ára. De ha azt nézzük, hogy a tőzsdén augusztusra 43 ezer forintos áron jegyzik a terményt, akkor is jó pénzt lehet vele keresni. Ha a tőzsdei folyamatok a mindennapi eladásokban is érvényesülnek, akkor harmadával csökkenhet a felvásárlási ár.
A világban más a helyzet: a termőterületek növelése és a kedvező időjárás következtében majdnem tíz százalékkal nőhet a búzatermés. Az Európai Unió területén 13 százalékos növekedés várható. Mivel a termelők nem kényszerülnek parlagon hagyni földjüket, akár 4-5 millió hektár termőföld szabadulhat fel. Ennek ellenére Európában 30 napra csökkent a tartalék gabonakészlet. Ilyen 25 éve nem fordult elő.
Az utóbbi időben drasztikusan megemelkedett alapélelmiszer-árak a Világbank becslései szerint még 2-3 évig magasak maradnak. A drágulás mintegy százmillió embert taszított a szegénységbe, s emiatt a szegénység elleni küzdelem még nagyobb és hosszasabb erőfeszítéseket követel. Elemzők szerint az idén 40 százalékkal emelkedhet világszerte az élelmiszer ára. Összesen ezermilliárd dollárt kell élelmiszer-behozatalra fordítani, s főként a szegény országoknak súlyos teher ez. Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezete, a FAO 2017-ig készített előrejelzése szerint még tíz évig kell ilyen magas árakkal számolni.
Itthon a drágulásnak van jó és rossz oldala is. Jó például az, hogy a kedvező gabonatermés – igaz, a kukorica még sokat alszik a szabad ég alatt – akár egy százalékkal is hozzájárulhat az ország gazdasági növekedéséhez. Rossz, hogy emiatt alig lehet csökkenteni az infláció szintjét. Ma 12 százalékkal fizetünk többet az élelmiszerért, mint tavaly ilyenkor. Ez egy átlagos szám, hiszen például a liszt, a kenyér vagy az étolaj 40 százalékkal kerül többe. A baromfitermékek 10-15 százalékkal drágultak, ugyanakkor a sertéshús ára alig változott. Nem véletlen, hogy a termelők a sertésfelvásárlási ár legalább 20 százalékos emelését látnák indokoltnak.
S hogy mi vár ránk? Gazdasági szakírók a múlt év tendenciáinak folytatását várják: idén és jövőre is 10-13 százalékos átlagos élelmiszer-drágulással számolnak.