Blokád alatt a léüzemek

Az akció első lépéseként traktorokkal, személyautókkal és gyümölccsel megpakolt pótkocsikkal, teherautókkal vették körbe a vásárosnaményi, az anarcsi és a mátészalkai feldolgozó üzemet, hogy jobb belátásra bírják azok tulajdonosait.
Demonstrációjukkal a gazdák legalább harmincforintos felvásárlási árat szeretnének elérni kilónként. A feldolgozók viszont a világpiaci tendenciákra hivatkozva arcpirítóan alacsony ajánlattal álltak elő. Előbb mindössze nyolc, majd később tizenöt forintot akartak fizetni. Most, valószínűleg az akció hatására húsz forint körüli az ajánlatuk, a termelők azonban ezt is elfogadhatatlannak tartják, mondván, ez még a megtermett gyümölcs önköltségét se éri el. A tiltakozó akcióban fő szerepet vállaló Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége ezért arra kéri az árvitába közvetítőként már korábban bekapcsolódó agrártárcát, hogy próbálja meg újból tárgyalóasztalhoz ültetni a termelőket és a feldolgozóüzemek tulajdonosait.
Ennek viszont igen kétséges az eredménye, hiszen az osztrák tulajdonban lévő Agrana-Juice Magyarország Kft., amely a teljes magyarországi almafeldolgozó kapacitásnak több mint a felét birtokolja, a demonstráció kezdetére egy meglehetősen barátságtalan közleményt jelentetett meg néhány lapban. Össze akarja ugrasztani a gazdákat: a demonstráció ideje alatt, szeptember 15-ig ugyanis meg se próbálkoznak az almafelvásárlással, s ezért a tüntetőkre hárítják a felelősséget. Sőt, az elmaradt szerződéseket csak október végétől kezdik majd átütemezni, amivel súlyos károkat okozhatnak az otthon maradó termelőknek is.
A jelenlegi tiltakozó akciókban ma még csak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdák vesznek részt, de szükség esetén csatlakozhatnak  hozzájuk a hajdúsági és a zempléni termelők is, akik közül a megállapodás elmaradása esetén szintén jó páran lehúzhatják a redőnyt. Ebben a térségben ugyanis tavaly elviseltek már egy súlyos természeti csapást a gyümölcstermesztők, majd minden kertben lefagyott a termés. Ha most önköltség alatt kénytelenek eladni az almát – mint ahogy tették ezt a meggyel, a szilvával –, sokuknak a télen már a metszésre se futja majd a pénzből.
A magyar ipari alma legnagyobb konkurensét Kínában kell keresni, de Lengyelország is léalma-nagyhatalom. Ott is hasonló gondokkal küszködnek a gazdák, viszont az állam a pártjukat fogta. A hírek szerint tíz eurócentben határozták meg a léalma minimális felvásárlási árát, s ha a feldolgozócégek ezt nem hajlandók megadni, súlyos büntetésre számíthatnak. Ezért a magyar almatermesztők hamarosan Lengyelországba mennek, hogy az ottani felvásárlást és feldolgozást tanulmányozzák.