Zenés-táncos gépshow

Igen, a bábolnai gazdanapokon vagyunk, hiszen ilyen jellegű, pazar programmal máshol nem nagyon találkozhatunk hazánkban. Legfeljebb külföldön, minél nyugatabbra, például Amerikában. Ott leste el a zenés, táncos gépshow titkait Szaxon J. Attila, az IKR Zrt. vezérigazgatója, majd meg is valósította, hatalmas sikerrel. Bizonyára ez a program is közrejátszik abban, hogy szeptember közepe táján, a legnagyobb dologidőben a mezőgazdaság iránt érdeklődők elárasztják Bábolnát. Idén már 24. alkalommal rendezték meg a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokat. Hogy elszaladt az idő! Ott voltam az elsőn is, még egyetemista koromban, különbusszal vittek bennünket, hiszen a Burgert Róbert által vezetett állami gazdaság amolyan kirakatüzemnek számított, ráadásul a magyar mezőgazdaság akkoriban a csúcson volt. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas években még olyan volt a bábolnai rendezvény, mint az országos mezőgazdasági kiállítás: nemcsak gépeket láthattunk, hanem állatokat is. Mára csak a lovak maradtak, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. házigazdaként látványos lovasbemutatóval színesítette a gazdanapot. Azon természetesen nem érződött, hogy a társaság helyzete nem mondható rózsásnak: az elmúlt hét évben csaknem egymilliárd forintnyi állami segítséget kapott, ugyanakkor földhöz szeretne jutni, hogy nyereségesen tudjon gazdálkodni. Hogy mit hoz a jövő, nem tudni, de éppen erről tárgyalt Bábolnán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága.
Az állattenyésztés padlón van, tudja mindenki. De itt most a növénytermesztés van a központban, amely az utóbbi években viszonylag jó passzba került: tavaly emelkedtek az árak, idén csökkentek, de szép terméseket takarítanak be a gazdálkodók. Amúgy pedig az uniós, földalapú támogatások is őket juttatják előnyhöz, nem az állattenyésztőket. Tulajdonképpen a növénytermesztőknek nyújt teljes körű szolgáltatást a gazdanapok egyik rendezője, az IKR Zrt., immár 35. éve. A lehető legmodernebb gépeket hozzák be, a termeléshez szükséges legkorszerűbb anyagokat szerzik be, és a talajvizsgálaton alapuló komplett technológiákat ajánlják partnereiknek. Szaxon J. Attila szerint finanszírozási rendszerük is óriási segítséget nyújt a gazdálkodóknak. Ma már hektáronként több mint százezer forintot tudnak megelőlegezni a betakarítás utáni elszámolásig.
Van miből, hiszen a cég éves forgalma százmilliárd forint körüli. Ennek csupán 15 százaléka származik a gépekből, a többit a műtrágya, a növényvédő szer, az alkatrész és más szolgáltatások adják. Ehhez képest a kiállításon a gépeké volt a főszerep. Itt nem csak nézegetni lehet az álom kényelmes, számítógép-vezérlésű, meg GPS technikával ellátott gyártmányokat, mint az OMÉK-on. Az egyik fő attrakció a szántóföldön látható, ahol a gyakorlatban is bemutatkoznak a gépek. Naiv voltam, amikor elképzeltem, hogy közelről, kényelmesen megnézem az egyórás programot. Meg sem tudtam közelíteni a terepet, annyian voltak rá kíváncsiak. Több százan figyelték az energia- és víztakarékos talajművelési és vetési technológiák gépeit és géprendszereit munka közben, körülbelül huszonötféle kapcsolásban.
A gazdálkodók tudatosan jönnek ide, állítja határozottan Nagy Lajos vezérigazgató-helyettes. Szeretnének minél több információhoz jutni, ötletet kapni, és megismerkedni a legmodernebb technikával. Elindult egyfajta koncentráció, s szerencsére a középmezőnyből sokan megerősödtek, ezért fejleszteni szeretnének.