Import élelmiszerrel zsarolnak a multik?

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) az elmúlt hetekben adatokat kért tagjaitól arról, hogy a január elsejétől megszigorított beszállítói jogszabály (a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény) paragrafusai miként érvényesülnek a gyakorlatban – írja a Népszabadság. Nem jó a helyzet.

Bár a törvény harmincnapos fizetési határidőt ír elő, sokszor 60, vagy akár 100 napnál később jut pénzéhez a beszállító. A láncok olyan szolgáltatásért is kérnek árvisszatérítést, ami mögött valós tartalom nincs, vagy alig van. Az egyik üzletlánc tavaly hatmilliót kért partnereitől kapcsolatépítő „nemzetközi vásár” rendezésére, mely egy kétnapos itthoni rendezvény volt csupán. Mások „hálózatépítésre” kérnek pénzeket, engedményeket a szállítóktól, de előfordul a tiltott „készleten tartási díj” is. A boltok vásárlói kártyarendszerének működtetéséhez is külön pénzt kérnek.

A kizárólagos beszállítás megkövetelése tilos, mégis gyakorlat. Előfordul, hogy a kereskedő elvárja a gyártótól, hogy a nála éppen akciózott terméket hosszabb ideig szállítsa olcsóbban, mint ameddig a vevők ténylegesen megvásárolhatják azt a boltokban alacsonyabb áron.

Az Éfosz várhatóan testületi bejelentést tesz a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál (MGSZH). Ezt Folláth Zsuzsa, a szövetség ügyvezető igazgatója is megerősítette. Amennyiben a panaszok jogosak, úgy a hatóság akár kétmilliárd forintos büntetéseket is kiszabhat.

Ehhez azonban a láncoknak is lesz egy-két szavuk. Az esetleges bejelentés kapcsán az egyik legnagyobb hazai multicég beszerzési vezetője a lapnak úgy fogalmazott, hogy a piac szabályait a legrészletesebb törvénnyel sem lehet felülírni: a visszatérítések és egyéb beszállítóknak visszaszámlázott díjak érdemben semmi másról nem szólnak, mint hogy a kereskedők eljussanak ahhoz a beszerzési árhoz, ami a mindenkori gyakorlatban versenyképes. Más szavakkal: hiába rögzíti a törvény az önköltség alatti ár alkalmazásának tilalmát, ha azt az önköltséget a piac nem fizeti meg. A beszállítók, netán a kormány esetleges keményebb fellépését pedig az üzletember hosszú távon károsnak tartja, mert végső soron a láncokat a könnyen elérhető és olcsó import felé fordíthatja. – Márpedig, ha a magyar élelmiszer-termelés ilyen harcot akar, abba könnyen belebukhat – tette hozzá.