Aggódik a hazai élelmiszeripar – ígéret marad a támogatási fejlesztés?

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége üdvözli az élelmiszeripari fejlesztési stratégia elfogadását. Biztatónak tartja annak kormányzati szintű elismerését, hogy a stratégiai ágazatnak nyilvánított élelmiszeripar fejlesztése komplex megközelítést kíván. Ugyanakkor az uniós pályázatok jelenleg zajló hazai kiírása aggodalomra ad okot, mert a közepes és nagyobb méretű élelmiszeripari vállalkozásoknak – más ágazatok szereplőitől eltérően – a magyar előírások sürgős újragondolása nélkül nem lesz lehetőségük arra, hogy támogatások segítségével hajtsák végre a szükséges technológiai fejlesztéseket.

Az ÉFOSZ biztatónak tartja az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati stratégia elfogadását, viszont a megfogalmazott ambiciózus célok elérése és az ágazat versenyképességének helyreállítása érdekében továbbra is elengedhetetlennek tartja az ágazatra nehezedő adóterhek mielőbbi áttekintését és csökkentését, valamint a támogatási rendszer azonnali áthangolását.

A kormányzati fejlesztési stratégia helyzetértékelése is indokolttá teszi a központi terhek, ezek közül első helyen az élelmiszerek ÁFA-jának mielőbbi csökkentését. Erre mindenek előtt azért van szükség, hogy az ágazatot fojtogató feketegazdaság szorítása enyhülhessen. A félsertések ÁFA-jának csökkentése nyomán tapasztalt pozitív változások és a román élelmiszer-áfa csökkentésének példája is azt mutatja, hogy az adómérséklés hatására már rövid időn belül is kimutathatóan visszaszorultak a törvénytelen utakon járó szereplők. Az állam bevételei sem estek jelentős mértékben vissza, mert az áfa bevételek kiesését részben kompenzálta az adózott termelés és forgalom növekedése. Fontosnak tartjuk, hogy az állami költségvetés teherbíró képességének figyelembevételével, a sertés tőkehúshoz hasonlóan a lehető legrövidebb időn belül az élelmiszerek mind szélesebb köre kerüljön az 5 %-os ÁFA kulcs alá.

A bajban lévő hazai élelmiszeripar versenyképességének javítása, a hazai élelmiszerek arányának és az export mennyiségének növelése nem valósítható meg kizárólag a mikro és kis méretű vállalkozások támogatásával. Ehhez nagy szükség lenne arra, hogy a következő uniós támogatási időszakban a közepes és a nagyobb vállalkozások is részesülhessenek vissza nem térítendő támogatásokból. Ezek a cégek hazai alapanyagból, hazai munkaerőt alkalmazva állítanak elő élelmiszereket. Az elmúlt tíz évben egyre növekvő állami elvonások, a gyakran változó szabályozási környezet és a gazdasági válság nyomán kialakult alacsony jövedelmezőség miatt ezek a vállalkozások nehéz helyzetbe kerültek. Az élelmiszer-feldolgozók az előző uniós támogatási ciklus során nem jutottak érdemi fejlesztési támogatáshoz, márpedig elmaradt beruházásaik pótlását vissza nem térítendő támogatás nélkül, saját vagy piaci forrásokból ebben a ciklusban sem fogják tudni végrehajtani, így végleg kiszorulhatnak a piacról.

Súlyos károkat okozhat tehát az, hogy az élelmiszeripari vállalkozások többsége nem szerepel az uniós hatóságok számára kiküldött támogatási programok és az első kiírt pályázatok kedvezményezettjei között, az esetek többségében hazai korlátozó előírások miatt. Ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy a Kormány által elfogadott élelmiszeripari fejlesztési stratégiában foglalt célok és az elmúlt időszak kormányzati ígéretei minél előbb érzékelhetőek legyenek a támogatási pályázatok kiírásában is. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége felajánlja együttműködését az élelmiszerstratégia megvalósítása érdekében születő programok és uniós pályázati kiírások megvalósításában