Csipkés lett a rózsalevél

Általában nem okoz nagy gondot, nem is szoktam törődni igazán vele, de az idén valahogy a szokásosnál is több rózsalevélen tapasztaltam a fentiekben leírt jelenséget. Sőt a ház falára futó vadszőlő friss levelein, a kemence félteteje alatti árnyékban nyaraló egyik szobanövényen és az orgonafán is megjelentek a cikk-cakkok. Egyben öröm is e sok sebzés, mert azt jelenti, hogy a Szabad Föld Kertjében számottevően felszaporodott a méhállomány. A beporzásban is nagy szerepet játszó szabóméhekről van szó, több fajuk is él az országban. A rózsaméh a rózsa levelét, a kis szabóméh az orgonáét, a málna-szabóméh a málna levelét használja leginkább.
E méhfajok alig haladják meg az egy centit – tehát kisebbek a mézelő méhnél –, ugyanakkor szőrösebbnek is tűnnek. Már csak azért is, mert nem a lábukon van a virágport gyűjtő szőrcsomó, hanem a potrohon helyezkedik el.
De miért rágják meg a leveleket? Ez a tevékenység a különleges szaporodásukhoz, pontosabban ivadékgondozásukhoz kapcsolódik. E méhek nem kolóniában élnek, hanem az anya egyedül alakít ki ivadékbölcsőt. Nem válogat a helyekben: farésekben, fal- és kőrepedésekben, de akár a talajban is épít fészket. Ezt béleli ki az erős szájszervével szépen körberágott levéldarabokkal, nem viaszsejteket épít. Az első 10-15 levéldarabból kicsi gömböt készít, és mielőtt lefedné azt egy újabb levélkével, nektárt és virágport halmoz fel benne, majd lerak egy megtermékenyített petét. A nyálával leragasztja a fedőlevelet. Aztán még vagy 6-10 ilyet készít egymás után ragasztva. Az elsőből kel ki a következő év tavaszán az anya, a többiből – melyeket nem termékenyít meg – pedig hímek lesznek.
Ez a méh nagyon sokat dolgozik, egy lárvabölcső kialakítása néhány napig tart. Egymás után végzi a feladatát. levelet vág és elrepül velük a fészekig, utána virágport és nektárt gyűjt, aztán megint levelet vág. Egy-egy sejt elkészítése két és fél óráig is tarthat, míg az élelmezés akár öt órát is igénybe vehet. A kifejlett rovarok májustól szeptemberig aktívak, azután elpusztulnak.