Az olvasó oldala
Ha kibújnak a lyukból
Magunk alatt vágjuk a fát
Hazánkban a rendszerváltás óta a mezőgazdaságilag értékes, illetve a természetes területeinkből nagyjából 1,4 millió hektárnyi földet vontunk ki, építettünk be, mondhatni betonoztunk, aszfaltoztunk le. Az ország agrárterülete emiatt bő ötödével csökkent. Többek között erről adtak számot a minap A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért nyilatkozatot kiadó tudósok.
Kép: Csaknem másfél millió hektárt betonoztunk le harminchat év alatt, Fotó: Darnay Katalin, Forrás: Szabad Föld
Csak 2024-ben 16 ezer hektárnyi termőföld vesztett el az ország, mert e felületen utak, házak, autópályák, vagy éppen ipari parkok létesültek. Talán jobban érzékelhető a folyamat, ha ezt úgy fordítjuk le, hogy Magyarországon naponta 11–13 focipályányi területet vonnak ki a fenti okok miatt. A folyamat tehát nem áll le, míg 1990-ben még 6,4 millió hektár volt a termőterület, manapság csak ötmillió hektárral számolhatunk – nagyjából ennyire is hívják le az uniós és állami támogatásokat az agrárgazdálkodók.
Mondhatni, hogy a fejlődéshez területek kellenek, a munkahelyeket adó, a kényelmet, a gyors közlekedést szolgáló autópályákat, ipari parkokat, nagy gyárak beruházásait, az új lakónegyedeket, falurészeket nem lehet a levegőbe építeni. A talajainkat, a környezetet, a természetet, a vizeinket, azaz a jövőnket féltő tudósok azonban adatokat gyűjtöttek arról össze, hogy nem kellene így lennie.
Miközben az országban több mint 570 ezer lakóingatlan – a teljes állomány 12,5 százaléka – áll üresen, addig egész kis falvak nőnek ki a nagyvárosok közeli agglomerációkban, szinte egytől egyig korábbi mezőgazdasági területek helyén. Hasonló a helyzet a boltokkal: egyre több a pláza, miközben a belvárosok, falvak kisboltjai rendre bezárnak.
Egyre nagyobb méreteket ölt – sokszor akár 10–30 hektárokat is elfoglalnak – például a napelemparkok. Sok száz hektárra tehető egy-egy nagyobb autógyár vagy akkumulátor üzem területe. Nem beszélve az egyik évben még búzát termő, vagy lucernát adó földekről, ahol a másik évben már óriási raktárbázisokra kanyarodnak be a kamionok. A beruházások többsége nem az úgynevezett barna zónákban – régi, már beépített területeken – zajlanak, hanem szó szerit zöldmezős fejlesztések.
Ez is érdekelhet
A klímaváltozás során már tapasztaljuk, hogy egy zöld felület, legyen park, mező, kaszáló sokkal kevésbé melegszik fel – nyári napon akár 30 fok is lehet a különbség –, mint egy lebetonozott, aszfaltozott, beépített térség. Ez igaz a hazai kertek egy részére is: sok helyütt letérkövezték, kőzúzalékkal szórták fel, műfűvel takarták le a korábbi veteményesnek, gyümölcsösnek, fűnek, virágoskertnek otthont adó felületeket. A lakók pedig egyre több energiafaló klímát szerelnek otthonukba.
A termőfelület elherdálása nemcsak élelmiszer-termelési, hanem környezetvédelmi problémák sorát okozza. A talaj élő közeg, nem pótolható mással, ahol betonozunk, ott tönkremegy a talajélet. A betonról, aszfaltról elfolyik a víz: míg egy hektár termőföld 25 ezer kádnyi vizet képes megkötni, tárolni.
A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért nyilatkozat mögött álló tudósok ezért figyelemfelkeltő kampányt indítottak, a részleteket a www.aklimatudomany10uzenete.hu internetes oldalon lehet megismerni.
