Ahol a medvék nem alszanak téli álmot

A négy és fél hektáros területű állatkert 1979-ben még kultúrparkként nyitotta meg kapuit. Húsz éven át a Lehel Hűtőgépgyár égisze alatt működött, majd a cég privatizációját követően az önkormányzat vette a tulajdonába. A változás szakmai átalakulást is hozott, sok új faj került akkoriban hozzájuk. Aztán jelentős előrelépést jelentettek az állatkertek fejlesztésére kiírt minisztériumi pályázatok, az így elnyert források segítségével elsősorban új kifutók épültek. Az idén az ázsiai vidrák kaptak ilyet, így az eddigi egy párhoz tavasszal további négy példány érkezik a győri állatkertből.

Fercsik Péter igazgatóhelyettes elmondta: az idén májusban sikerült az Európai Állatkertek Szövetségének teljes jogú tagjává válniuk, a 11 magyar zoo közül hatodikként. Ez azon túl, hogy rangot jelent és elismerése felkészültségüknek, lehetőséget nyújt állatcserékre, fajmegmentő programokhoz való csatlakozásra is. Így érkezhettek Jászberénybe a veszélyeztetett állatok közé tartozó perzsa leopárdok. A két másfél éves nőstény egyike azóta Franciaországba került, helyette viszont januárban kapnak egy hímet Németországból. Lehetővé válhat tehát a szaporítás, hiszen a mindössze néhány száz példányban élő faj esetében nemcsak a bemutatás a cél. Alig egy hete a már meglévő három hímhez csatlakozott egy szurikáta nőstény – vele együtt alakult ki a szurikátáknál természetes ivararány.

A téli időszak sem uborkaszezon a jászberényi állatkertben. Bár néhány állat a hideg miatt nemigen mozdul ki, sok viszont nem zavartatja magát. A medvék ezen az éghajlaton állatkertben nem alszanak téli álmot, csak étvágyuk, aktivitásuk csökken le valamelyest. Az a nyolc gólya is furcsa látványt nyújt, melyek itt töltik a telet: sérült vagy árván maradt madarak a zoo-ban gyógyulnak és erősödnek, míg visszatérhetnek a természetbe.

A kéthektáros arborétumba a tervek szerint állatok is kerülnek, s az információs táblákat is szeretnék bővíteni. A látogatókat szó szerint beviszik az erdőbe: ott ugyanis madárvédelmi mintakert, erdészeti és fenntarthatósági tanösvény vár rájuk. Oktatóprogramjuknak csaknem egész évben része a látványetetés, melynek során a gondozók elmondják a fontos tudnivalókat az egyes fajokról.

A jászberényi állatkertet évente mintegy 75 ezren keresik fel, bár az idén – hiába, szűkösebbek a családi, iskolai, óvodai kasszák – kisebb visszaesést tapasztaltak. A fenntartó önkormányzat hozzájárulása mellett a zoo a saját bevételeire, illetve a működését segítő alapítvány támogatására számíthat. Ezen kívül lehetőség nyílik egy-egy állat örökbefogadására: a „nevelőszülő” elnevezheti védencét, erről oklevelet kap, miközben egy évre minimum ötezer forinttal járul hozzá az új kedvenc ellátásához.