Le a gyógykalappal!

Gyönyörű, színes, széles kalapos taplógomba a pecsétviaszgomba, ismertebb, latin nevén ganoderma. Meglehetősen gyógyszerízű, így aki szarvashús mellé tálalja, nem biztos, hogy kedvez az ínyenceknek. Európában sokáig csak a virágkötészetben használták, leszámítva az angolokat, akik úgy vélték, hogy szerencsét hoz, ezért szokás volt, hogy az ifjú pár egyet az ajtófélfa fölé szegezett.

Keleten azonban már régen ismerték gyógyhatásait, Gyöngyösi Sándor még azt is tudni véli, hogy a gyógynövény miatt háború is kitört. Hogy ez valóban így volt-e, azt nem tudjuk ellenőrizni, de az tény, hogy a gyógyászatban számos kellemes hatását megfigyelték, és táplálék-kiegészítőként szinte az összes súlyos népbetegségre ajánlják. A kemoterápia mellékhatásait csökkenti, lúgosít, javítja a vér oxigénfelvevő képességét, szív- és érrendszeri betegségekre is jó, szóval általános csodaszer hírében áll. Gyöngyösi Sándor beszámolójából számunkra az derült ki, hogy a pecsétviaszgombából készült őrlemény minden betegségnek jót tesz, de végleg nem gyógyítja meg egyiket sem. Ez a sok jó tulajdonság már-már felkeltette a gyanakvásunkat, ezért igyekeztünk a jószágnak máshol is utánanézni, de a fentiek cáfolatát nem találtuk.

Nem akarunk csodaszereket olvasóinkra tukmálni, végül is a jelen cikk szempontjából csak az a lényeges, hogy a gomba keresett árucikk, ugyanakkor a nagyüzemi termelése hazánkban, különösen biokörülmények között eddig nem igazán volt megoldott. Gyöngyösi Sándor korábban csak laskagombával és shiitakéval foglalkozott, azután biotermelésre állt át. Egy állandó vevője a budapesti ökopiacon olyan kitartóan követelte tőle a pecsétviaszgombát, hogy megpróbálkozott azzal is.

Kiderült, hogy bár korábban voltak kísérletek a nagyüzemi termesztésre, de kevés sikerrel jártak, ráadásul azok sem biokörülmények között zajlottak. A pecsétviaszgomba természetes körülmények között is megtalálható Magyarországon, csakhogy a termesztett jobb, ugyanis a hatóanyag a spórákban van, és a természetben nem garantálható, hogy akkor szedjék le a kalapokat, amikor a legtöbb spóra van rajtuk.

– Kidolgoztam a termesztéstechnológiáját – magyarázta a termelő. – Bionövényi szárak, termések vannak a táptalajban, ezeket oltjuk be steril körülmények között a szövettenyészettel fenntartott gombával. A kártevők ellen is biomódszerekkel védekezünk: fénycsapdákkal, megfelelő fajtákkal, illetve a kártevők természetes ellenségeinek az elterjesztésével.

Gyöngyösi Sándor több irányba fejlesztené tovább a beindulni látszó gombaüzletet. Szeretne pályázni, hogy építsen egy szárítót, a berendezéseket már megvette. Meg kellene oldania a termék terítését is, mivel jelenleg kistermelői engedéllyel csak Budapesten és Bács-Kiskun megyében árusíthatja portékáját. Azon is töri a fejét, hogy más gyógyhatású gombákkal is kísérletezni fog.

– A lepketaplógomba hatását méhnyakrákos hölgyek kezelésében tesztelik, a gyapjas tintagombának vércukorszint-csökkentő hatása van, aztán ott van a süngomba, a gyapjas gomba – sorolja. Miközben az udvaron ballagunk, mindent áthat egy fura, kellemes illat. Mikor rákérdezek, hogy mi ez, kiderül: nyomás alatt főzik a szalmát, az lesz a gombatáptalaj.