Hogyan kezeljük a krízishelyzeteket?

Akár a magánéletben, akár a gazdasági életben jelentkező válsághelyzetről beszélünk, vannak általános pszichológiai jellemzők, melyekkel érdemes tisztában lenni.

A válság jellemzői között említhetjük, hogy időtartama véges, kezdete visszavezethető egy adott probléma, szituáció helytelen kezelésére, ismétlődhet és intenzitása eltérő: emelkedik, csökken, esetleg lappang.

A krízis bekövetkezése esetén sokszor elenyészően kevés, vagy egyáltalán nincs figyelmeztető jel, ezért a meg-előzés, a tudatos beavatkozás és az elhárítás spontán megvalósítására kevés esély mutatkozik.

A kritikus helyzetek kezelése több lépcsőben zajlik, a felismeréstől a tervalkotásig, melyben sokszor átélhetjük, hogy az alkalmazott megoldás elégtelen volt és másikat kell beiktatni. Nem érdemes kapkodni, jó esetben van idő arra, hogy valaki a saját életét, képességeit, vagyoni helyzetét és egzisztenciális pozícióját kicsit áttekintse, majd döntést hozzon.

A jellemző szorongások
Világválság van, tudjuk a hírekből, hogy nagyot bukott egy-egy milliárdos, mindenki veszített a vagyonából és válságkezelés zajlik segélyekkel, támogatással.

Annak ellenére, hogy nem mindenki vagyonos ember, a saját megtakarításait nem szeretné veszve látni, mert azt érzi, neki a kevésből kell finanszírozni, amit a gazdagok tán meg sem éreznek. Bármilyen egzisztenciális szinten is éljen valaki, krízisszituációban megjelenik a félelem a nincstelenségtől, szorongás a süllyesztőbe zuhanástól, a hajléktalanság és az elszegényedés rémálmával. Természetes jelenség ez, hiszen érzelmileg reagál mindenki, a befolyásolhatatlannak látszó külső körülmények nem biztatnak semmi jóval, ezért a tehetetlen állapot mindenkinél szorongást generál.

Az ilyen helyzetekben fokozottan érvényes az a szabály, hogy ne hagyjuk magunkat a szorongások vezérelte időkényszerbe tekerni, melyet nem az objektív tények, hanem saját érzelmek diktálnak. Valóban szükség lehet arra, hogy nyugodtan és higgadtan gondolkodjunk, akkor is, ha fejvesztve menekülnénk legszívesebben. Akinek a szorongásszintje erőteljesen megnő, reagálhat egyfajta passzivitással, mely a sodródás felé mutat, mert nincs lehetősége aktívan beavatkozni és változásokat indukálni a saját életében. A gazdasági nagyhatalmakat valóban nem az egyéni sorsok szokták érdekelni, ezért halljuk általában azt, hogy a "felnőtt és felelősségteljes" viselkedés és gondolkodás a legjobb megoldás, mert ez azt jelenti, hogy mindenki önmaga helyzetét elemezve hoz döntéseket.

Az információkról
Krízisszituációkban az emberek fokozottan igénylik az információkat, azok hiánya teret ad a felfokozott, téves híreszteléseknek, amelyek újabb krízisszituációkat teremtenek. Ez a média olyan tájékoztatásait jelenti, melyek inkább ijesztőek, mint objektívek, tehát csak arra jók, hogy korbácsolják az érzelmeket, de nem segítenek.

A szubjektív élményekből táplálkozó, egyoldalú, olykor torz részmegfigyelések valós hírekként történő továbbítása növeli a szorongásokat és további kritikus helyzetet teremt már az egyének életében.

Nem mindenki közgazdász vagy pénzügyi elemző, tehát a valódi gazdasági körülmények és várható következményeik megjóslásához nem érthet. De nem mindegy, hogy hiteles információt hall valaki vagy olyan informális kommunikációban részesül, mint a pletyka, a rémhírek. Ahogy mások életéből sem meríthetünk egy az egyben receptet a sajátunkhoz, úgy nem szabad komoly következtetést sem levonni abból, amit „büfészinten” hallunk. Jó tisztában lenni a tényekkel, de csak a tényekkel, ami azt jelenti, hogy a rémhírek (mától a párnacihában a pénz helye) ne befolyásolják a döntéseket.

Aki eddig is szorongott...
Sokak szorongásszintje eddig sem volt alacsony a nőiség, identitás, kilók, párkapcsolat, munkahely elvesztésétől való félelem kapcsán. Most pedig előfordulhat, hogy a valóságban is megjelenik a rémkép: fizetéscsökkentésben, munkaórák és munkahely leépítésében. Annál ijesztőbb dolog nincs, mint amikor az addig szorongásos tartalomként megélt kép egyszer csak realitássá válik, mert olyan, mintha az élet igazolná a félelmeket. Ez, mint állandósult szorongás, olyan stressztényezővé válhat, aminek már egészségügyi következményei is lehetnek.

A stressz okozta szorongás képes folyamatosan növekedni és lassan áttevődni az élet többi területére is, mert a bizonytalanságérzés uralkodóvá válik. Aki képtelen kontroll alatt tartani ezeket a félelmeket, azzal előfordulhat, hogy pánikszerű állapotba kerül.

Ilyen helyzetben viszont igyekezni kell, hogy megőrizzük a realitás kontrollját, és ne hagyjuk elhatalmasodni a félelmeket. Nehezebb időszak ez, de ennek is vége lesz egyszer és tudjuk, hogy minden krízis, amit átéltünk, megerősít és ellenállóbbá tesz. Az élet szépségeit, ha csökkentett üzemmódban is, de meg kell találni ezekben a hónapokban is, mert a passzív tehetetlenség a legrosszabb érzelmi állapot, amit megélhet valaki.

Lényeges, hogy hatékony és jól alkalmazható tervet készítsünk a kríziseink elhárítása érdekében. Amikor ezt tesszük, nézzünk szembe a legijesztőbb lehetőséggel is, vagyis mindig gondoljunk a legrosszabb esetre is.

Forrás: Diéta és Fitnesz