Lakatot a hetedik ajtóra!

A telefonos lelki segélyszolgálatok misztikumát az adja, hogy ezek valódi „titokgyárak” – ez is kiderült a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének országos találkozóján. Hazánkban 22 szolgálat működik, nagyjából hatszáz önkéntessel, közülük minden harmadik elfogadta az egri meghívást. A szolgálatok azokban a városokban működnek, ahol az önkormányzat felkarolja az ügyet, és ahol akad pár megszállott önkéntes. Buzgalmukra egyre nagyobb szükség van, hiszen a válságos időkben újra növekszik hazánkban az öngyilkosok száma. Külön telefonszámot tárcsázhatnak emellett a családi erőszak áldozatai vagy épp a melegek.

A készülékek mellett ügyelőknek éppoly szigorúan kell őrizniük mások féltve őrzött titkait, mintha az orvosi vagy gyónási titok volna. Mindezt hittel teszik, hiszen már azzal mágikus gyógyító erőt sugároznak, ha meghallgatják a bajba került embert, értőn figyelnek a szavaira. Alapszabály azonban, hogy sosem bírálhatják, minősíthetik azt, aki kétségbeesésében a számukat tárcsázza. Az önkéntesek tudják: csak az tud segíteni másoknak, aki meg tud birkózni a maga lelki problémáival – a féltékenységgel, gyásszal, függéssel.

– Már az megkönnyebbülést jelent a telefonálóknak, akik közt igen sok a magányos ember, hogy előítélet nélkül fogadjuk a hívásukat. Nem kell sietni, van időnk meghallgatni őket – magyarázza Adamovics Mik¬lós¬né. Margó a miskolci lelki segélyszolgálat munkatársa, aki kitüntetést vehetett át az egri találkozón. Megesik, hogy valaki öngyilkossági szándékot fontolgat, mikor telefont ragad. Ám már azzal, hogy kihangosítja kétségbeesett gondolatait, esélyt kap arra, hogy valami megoldást leljen a problémáira. A telefonálók gondját-baját hallgatni persze nem olyan könnyű, ezzel is szembesülnek az önkéntesek. A hit, az emberség és a kiegyensúlyozott családi háttér nélkül ez nehezen menne, vallja be Margó. Hogy ő hogyan cipeli mások keservét? „Két lábbal a földön állva és felfelé kapaszkodva.”

Aki azt állítja, hogy nincsenek titkai, az titkol valamit – ezzel a gondolattal a téma közepébe vágott dr. Varga Gábor pszichiáter, a győri kórház főigazgató főorvosa. S valóban, ha nem volnának titkaink, unalmas, sivár volna az életünk. Tévedés azt gondolni, hogy az adja egy kapcsolat mélységét, ha teljesen feltárulkozunk a másik ember előtt, és a társunktól is ezt várjuk. Az efféle kíméletlen őszinteség könnyen kiábránduláshoz vezethet, hiszen a rejtélyesség fátyla nélkül unalmasak, átlátszók leszünk – vélte a lélekgyógyász. Hiába fúrja az oldalunkat a kíváncsiság, s hiába forgatnánk ki legszívesebben társunk zsebeit, érdemes ellenállni a kísértésnek!

A titkainkhoz jogunk van, azok mi magunk vagyunk. Egy nő például jól teszi, ha nem teregeti ki azokat a trükköket, amikkel a fiatalosságát őrzi. Norvégiában épp ezért „inkognitóklinikának” nevezik a szépészeti beavatkozást végző rendelőket. A férfiak felé sem szabad olyan agresszív kíváncsisággal közeledni, ahogy például Judit tette A kékszakállú herceg várában, tanácsolta a pszichiáter. Nem érdemes a múltra féltékenykedni. Mindenkinek jobb, ha az emlékek, a kihűlt szerelmek ott maradnak a jól bezárt hetedik ajtó mögött...