Ezt írtuk anno...

Október negyedik hetében

Misc2007. 10. 26. péntek2007. 10. 26.
Ezt írtuk anno...

1947.
A gazdasági rendőrségre bejelentés érkezett a napokban, hogy Szóbel Béláné, egy dúsgazdag ékszerész-család örököse hatalmas mennyiségű arannyal és nemes valutával Svájcba szökött. Az asszonynak szeretője, Michael Blecker amerikai tiszt segített a szökésben. A rendőrség megállapította, hogy a milliókat érő törtaranyat és a nemes valutát vászon zacskókba varrták, és úgy csempészték át a határon. Szóbelné az elutazása előtt hatalmas értékeket vásárolt, többek között 5 ezüstróka bundát is. Szóbelné az amerikai tiszt segítségével több millió forinttal károsította meg az országot.

1957.
Messze távol a magyar hazától naponta ezrek és tízezrek ajkáról hangzik el a sóhaj: csak még egyszer hazamehetnék. Rútul becsapott magyar emberek szenvednek idegen országokban azért, mert hittek az amerikaiak által pénzelt Szabad Európa rádió gátlástalan tollforgatóinak, s most legtöbbjüknek a kilátástalanság a sorsa. Idehaza meg jajongó lelkű édesanyák és családok várják, mikor ölelhetik keblükre a hamis propagandának bedőlő szeretteiket. Naponta sokan keresik fel a külföldi követségeinket, hogy hazajöhetnek-e? Azt üzenjük nekik: minden becsületes, megtévesztett magyar embert hazavárunk.

1967.
A jósnő alighanem a környék legnagyobb kávéfogyasztója volt, ugyanis hiszékeny embereknek jósolt kávézaccból. Aki felkereste, kapott egy csészével, míg megitta, elmesélte életét, aztán a zacc a csészealjba került, ebből aztán kiolvasható lett a jövendő. Húsz forintért. „Nem is jósoltam én – mondja most, a bíróságon –, inkább csak megvigasztaltam őket.” Tanácsot is adott: főzd meg a vacsorát, és akkor visszajön a férjed. A baj csak az, hogy ezt éppen egy özvegyasszonynak mondta… És az asszony mégis fizetett neki! Ahogy mások is. A jósnőt felfüggesztett börtönre és pénzbüntetésre ítélték. De mi lesz a jós nélkül maradt hiszékenyekkel?

1977.
Angol küldöttség érkezett a szövetkezetbe. Az elnök nem örült, mert éppen akkor lett volna a munkakiosztás. Sebaj, mondták az angolok, azt ők is meghallgatnák. Jött a tolmács, fordított, de nagy volt a zsongás, ezért az elnök egyre idegesebben beszélt, sőt az ujjaival is mutogatta a számokat miközben mondta: Kovács, maga hat embert visz ki a táblára, Miska, maga nyolc embert visz ki Zsámbékra, Ábris pedig tíz embert visz ki a tegnapi munka folytatására. Amikor vége lett, az angolok vezetője gratulált a katonás eligazításhoz, de kicsit panaszkodott a fordítóra, merthogy ők megértették, hogy az emberek a munkáért itt whiskyt kapnak, méghozzá sok üveggel, de azt nem mondták meg, hogy milyen márkát…

1987.
Magyar-amerikai üdülőfalu építését tervezik Fót határában. Arra számítanak, hogy a Magyarországról elszármazott, de már nyugdíjas-korú emberek veszik igénybe majd a szolgáltatást. Az igénylők 60-90 ezer dollár lefizetése után szereznének jogot arra, hogy a telepen lakjanak, további havi 600-800 dollárért teljes ellátást kapnak. A faluban 300-350 két-háromszobás ház, közösségi helyiségek, éttermek felépítését tervezik, naponta iránybusz viszi a lakókat Budapestre és vissza. A helyet a Fáy-présház közelében már kijelölték, a hírek szerint máris több száz amerikai érdeklődik; a szerződés aláírása után két évvel el is készül a nyugdíjasfalu.

1997.
Távol van még a képviselő-választások ideje, de már megkezdődtek az előcsatározások a polgárok bizalmának megszerzéséért. Az első ütközet az úgynevezett kopogtató-cédulák megszerzéséért folyik. Lakik itt a szomszédunkban egy Mancika nevű hölgy. Úgy látom, az ő szavazat rendkívül fontos lehet, mert esténként egymás után kopogtatnak be hozzá a férfiak. Kiderült az is, hogy Mancika egészen biztosan nagy híve a többpártrendszernek, nem válogat, minden kopogtatót beenged…

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek