Kutyaposta

A Kutyapostás alig képes megbirkózni a hozzá érkező levelekkel s a kétheti megjelenéssel. Ezért aztán kegyelmet – és legfőként: helyet – kapott a Házunk tája rovat szerkesztőjétől, vagyis ettől kezdve, remélem, mindannyiunk örömére, a Kutyaposta hetente jelenik meg. Próbáljuk hát meg utolérni magunkat - hiszen még tavaly novemberi leveleink is várnak a megjelenésre…

MiscSzücs Gábor2008. 02. 15. péntek2008. 02. 15.
Kutyaposta

Például Kovács Lajostól, aki a Kutyapostásnak már csak a neve miatt is kedves Szűcsi községből küldte levelét:
„A Szabad Föld régi olvasójaként fordulok a Kutyapostáshoz egy nagyon kedves, hűséges kiskutyám betegségének felderítése érdekében. A kutyám hatéves, rövid szőrű, minden szabadidejében nagyon vakaródzik. Sokszor már szenvedélyesen vakarja és rágcsálja a bőrét, a gerincét kisebzi. A helyét hetente takarítom, őt is tisztán tartom: fésülöm, kefélem. A bőre és a szőre tiszta, mégis viszket neki, pedig egyetlen férget sem találni benne. Mivel lehet a viszketést megszüntetni vagy enyhíteni? Az étkezése: Bodri táp és ételmaradék. Várom a Kutyapostás válaszát!"
Igazán kedves, ahogy írja, kutyusa „szabad idejében" vakaródzik, ezek szerint az egyik megoldás az lehetne, ha be íratnák valami oskolába, hogy ne legyen annyi szabadideje… De tréfa nélkül: a Kutyapostás nem kutyadoktor, különösen így, hogy egy novemberi levélre csak februárban képes válaszolni. Azóta szétvakarhatta magát szegény barátja, vagyis a leghelyesebb ilyenkor állatorvoshoz fordulni. Ezzel együtt az a gyanúm, hogy valamire allergiás lehet ez a blöki; igazi orvos barátaimtól tudom: különösen gyakran szerepel a tiltott ételek listáján a felvágott, a virsli és a csirke.
B. Józsefné kéri: nevét és címét ne közöljük, mert csak így meri leírni problémáját, ami minden állattartónak gondot okoz.
„Tudjuk, hogy a szilveszteri csetepaté, a tűzijáték hangja megviseli szegény kutyáinkat, macskáinkat. Tavaly ilyenkor elmenekült a szomszédból egy szép kutyus, azóta sem került elő. Sajnos a közelemben lakik egy gazdag család, akik december 31-én délelőttől másnap hajnali 5-ig egyfolytában csinálták a durrogtatást. Iszonyú volt, szegény állataim szenvedtek. Bent voltak velünk a lakásban, a kutyák reszkettek, ordítottak, a macskák bebújtak egy kicsiny helyre. A gazdag család aztán folytatta volna a durrogtatást tán még napokig. Mi kihívtuk a rendőrséget, de azok – ez jellemző – elmenekültek, mire a rendőrség megérkezett. Azt javaslom, hogy az illetékesek jelöljenek ki olyan helyeket, messze a lakott településektől, ahol az ilyen népek kedvükre durrogtathatnak, s így sem az embereket, sem az állatokat nem zavarnák."
Már a Kutyapostás is írt arról, hogy valakik aláírásgyűjtésbe kezdtek a tűzijátékok megszüntetése ellen. Hol az a papír, hol kell aláírni?!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek