Ezt írtuk anno...

1948.
Május elsején befutott az első hadifogolyvonat Debrecenbe: 1786 egészséges, napbarnított arcú magyar fiú érkezett haza a vonattal. Őket Nagy Imre, az országgyűlés elnöke köszöntötte: „A Horthy-fasizmus hurcolta el a katonák százezreit, és most a népi demokrácia hozta vissza őket!” Az üdvözlő beszédre Quitner János, a szállítmány parancsnoka válaszolt: „Nem Horthy katonái tértek haza, hanem jó demokraták, akik tudják, miként kell harcolni a magyarság szebb jövőjéért.” Másnap már a második szerelvény érkezett 1579 hadifogollyal; ezentúl sűrűn érkeznek majd a vonatok; az év végére itthon lesz az utolsó hadifogoly is.

1958.
Nem mindennapi lagzi volt Bárándon: a szépséges Makra Izabella ment férjhez Pálfi Jánoshoz. A Makra-család kitett magáért: a vőlegény és a menyasszony rokonain kívül 150 ház népét hívták meg a lakodalomba. Levágtak egy tehenet, egy üszőt, két hízót, hat ürüt, 50 pulykát, 200 tyúkot, és csináltak 100 levél csigatésztát. Kedvderítőnek a vendégek 15 láda sörben, 5 hektó borban, 100 üveg szódavízben és 30 liter pálinkában válogathattak. A múltban, amikor a Makra-család még kulákoknál cselédeskedett, álmodni se mertek arról, hogy ilyen, hét falura szóló lakodalmat tartsanak. Ma azonban a lagzi mellett gyerekjáték volt lányuknak egy kombinált szobabútort is adni, nászajándékul.

1968.
Megint itt van a Ki mit tud?, amely immár valóságos műfajjá nőtt, mozgalommá terebélyesedett. Valamikor, 1962-ben, még csak hatezer vállalkozó kedvű fiú és lány indult, aztán 18 ezren, majd 28 ezren lettek, s most, a IV. Ki mit tud?-on nagyjából 50 ezren indulnak. Tíz adást terveznek, ebből öt elődöntő, három középdöntő, a döntő, és a tizedik, újításként egy gálaest lesz. Megtartják a székek hagyományát is, s a játékvezető ismét Megyeri Károly. A zsűri elnöke Major Tamás, tagjai pedig Gyulai Gál János, Petrovics Emil, Rábai Miklós és Szinetár Miklós.

1978.
A televízió „Megkérdeztük a minisztert” c. adásában nem jutott elég idő minden válaszra. Ezeket az alábbiakban pótoljuk. Végh Antal író kérdése: „A gyönyörűen művelt földek mellett rengeteg a szemét a határban. Javaslom, hogy a világon először hozzanak létre egy Környezetvédelmi Minisztériumot Magyarországon.” Dr. Romány Pál miniszter válasza: „A földek művelését akadályozó tényezők elhárítására több intézkedés is történt már. A szemét ügyében a földhasználók tehetik a legtöbbet. Nem szükséges Környezetvédelmi Minisztériumot felállítani, erre a feladatra hozták létre az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt.”

1988.
A jövő tanévben újra megnyílik a Fasori Evangélikus Gimnázium. A kiváló iskola számos világhírű tudóst – köztük több Nobel-díjast – nevelt az országnak és a világnak. Még ma is, harmincöt évvel bezárása után, különös rangot jelent a tudományos életben, ha valaki elmondhatja magáról, hogy fasori diák volt. 1953-tól máig a gimnázium egykori épületében az Országos Pedagógiai Intézet működött. A Művelődési Minisztérium és az evangélikus egyház nemrégiben a legmagasabb szinten állapodott meg az iskola újraindításáról. Az új gimnázium a legendás fasori tradíció folytatója kíván lenni.

1998.
Csökkenő jövedelmezőség, bezárt cukorgyárak, a külföldi – osztrák, francia, angol – tulajdonba került cukoriparnak kiszolgáltatott termelők – dióhéjban így jellemezhető a hazai cukoripar jelenlegi helyzete. Az elkeserítő tények miatt a termelők kormányzati beavatkozást sürgetnek a még állami tulajdonban lévő öt cukorgyár megmentése érdekében. Össze kell fogni a cukorgyárak tulajdonosi körével szemben, az állam tegyen meg mindent a nemzeti cukortermelés fennmaradásáért, hiszen így az ország cukorellátása biztonsággal megoldható!