A köszvény nem csak a középkor betegsége?

A köszvény anyagcsere-betegség. A középkorban azért volt annyi gazdag köszvényes ember, mert sokat ettek és zömmel húsokat, vagyis sok-sok fehérjét fogyasztottak. A köszvény során a szervezet nem választja ki megfelelő mennyiségben a húgysavat. A szervezetben felszaporodott húgysav kristály formában lerakódik az ízületekben, s ez ott nehezen elviselhető fájdalmakat okoz. Típusosan a láb öregujjánál kezdődik a fájdalom. Az ízületi panaszoknál súlyosabb következmény a vesekövesség és az, hogy a köszvényes betegben gyakori lesz a szív-érrendszeri betegség is. E két utóbbi betegség végül is az életet veszélyeztető veseelégtelenséghez és szívinfarktushoz vezethet.
A köszvény gyógyításában a legfontosabb a diéta és a gyógyszeres kezelés. A köszvényes beteg nem ehet húst, bőrös szárnyast, vagy ezekből készült bármilyen ételt, beleértve a levest is. Tartózkodnia kell a kolbásztól, a belsőségektől, a heringtől, a szardíniától. Nem fogyaszthat hüvelyeseket, spenótot, karfiolt, spárgát, gombát, s az erős fűszer, a majonéz sem tanácsolt. Mivel a kávé és a kakaó is sok purint tartalmaz, naponta csak egy gyenge kávé ivása ajánlott. Ezt hívjuk purinszegény étrendnek. A purin a fehérjék alkotóeleme, ha sokat fogyasztunk az előbb felsorolt fehérjékből, sok húgysav képződhet a májban.  Mindezek mellett májkárosító hatása miatt tilos az alkohol is. Emellett fontos az ideális testsúly elérése, valamint sok folyadékot kell fogyasztani, ha más egészségügyi okból az orvos ezt nem tiltja. A folyadék legyen kevés ásványi anyagú ásványvíz.