Ezt írtuk anno...

1949. A Szolnok vármegyei Pusztamonostor községben, március 6-án, vasárnap este Kovács Aladár 44 holdas kulákgazda, nyugatos őrmester felbujtására fejszecsapásokkal megölték Borbély Miklóst, a dolgozó parasztok érdekeit védő helyi DEFOSZ-szervezet vezetőjét. A felbujtót és a tetteseket a rendőrség elfogta. A Budapesti Büntető Törvényszék, mint statáriális bíróság, Kovács Aladár nyugatos őrmestert, kulákot, mint felbujtót halálra ítélte, Baráth Istvánt gyilkosság bűntette miatt életfogytiglani fegyházra, tettestársát, Baráth Sándort pedig 12 évi fegyházra ítélte. Kovács Aladáron a halálos ítéletet két órán belül végrehajtották.

1959. Napsütötte tavaszi reggelen a Mecsek festői tájai között száguld gépkocsink az új, tükörsima betonúton, a legszebb magyar bányászváros, Komló felé. Komlónak most közel 20 ezer lakosa van, s a napfényes, erkélyes, modern lakásokban minden kényelmet megtalálnak a dolgozók. Az új városrészben aszfaltozott utcák és szobrokkal díszített terek várják a látogatókat. Van itt minden, ami a modern várost jellemzi: gyönyörű iskolák, napközi otthonok, szabadtéri színház, könyvtár, kultúrház, mozik, cukrászdák, sportpályák. Ezt a modern, gyönyörű várost szinte egyik napról a másikra varázsolta ide, a Mecsek tövébe, szocializmust építő társadalmunk teremtő ereje.

1969. Camping ’69 címmel rendezett kiállítást a Trial Nagykereskedelmi Vállalat Budapesten. Végigjárva a pavilont elmondhatjuk, ma már egy autó csomagtartójában minden elfér, ami egy kiránduláshoz csak kell. Sátor, hálózsák, bútor, főzőedény kályhástól, sőt, a teljes étkészlet is. Aki a vizet szereti, begyömöszölhet még egy csónakot is. A kérdés csak az, van-e annyi ezer forintja a kirándulónak, amiből mindezt beszerezheti? A vállalat vezetői azt mondják, lennének még praktikusabb importcikkek is, de azokat már tényleg nem merik behozni, annyira drágák.

1979. Megtörtént a zárszámadás, a főkönyvelő meg kiszámolta, hány adatot kért tőlük egy év alatt a magasságos statisztika. Kiderült, legalább 35-40 ezer (!) számot kellett kigyűjteniük és továbbítaniuk. Ezt aztán így kommentálta: „Mondjuk, 5 ezer szám nekünk kell, újabb 5 ezer az országnak. De az a további 25-30 ezer, nem hiszem, hogy valakinek is kéne. Ha azonban mégis, hát nem javaslom, hogy föl is használja. Ugyanis mi egy kis apparátus vagyunk, nincs időnk minden számnak utánajárni, szükségét sem érezzük, így hát a rubrikákba egyszerűen beírunk valamit; ha kell a jelentés, hát tessék…”

1989. Már létre is jött nyolc független szervezet fórumszerű kerekasztala. A Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Magyar Néppárt, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Szabad Szakszervezetek Demokratikus Uniója és a Bajcsy-Zsilinszky Társaság képviselői várhatóan kéthetente ülnek asztalhoz. Azonban máris viták vannak: a Szociáldemokrata Párt nyilatkozata szerint egy „szűk, diktatórikus csoport önhatalmúlag kisajátította magának a párt vezetését, felhatalmazás nélkül ’elvtársaknak’ nevezte az MSZMP-t.” Az MDF debreceni csoportjának néhány tagja pedig megalakította a majdani Magyar Független Demokrata Párt alapját.

1999. Újabb nyilatkozatháborút váltott ki Schwajda György kormánybiztos bejelentése arról, hogy Siklós Mária Ybl-díjas építészt bízza meg az új Nemzeti Színház felépítésével. Callmeyer Ferenc, a Magyar Építész Kamara elnöke tiltakozott az ellen, hogy pályáztatás nélkül, törvénysértő módon jelöljék ki egy ilyen nagy beruházás tervezőjét. Hámori József kulturális miniszter is támogatja a pályáztatást, a végső döntés azonban még nem született meg.