Uniós munkaügyek - közeleg a záróra

Az Európai Bizottság berkein belül politikai vita kezdődött arról, hogy az euróövezeti országok adóbevételük egy részét helyezzék el egy közös alapban, és egységes szabályok alapján ebből fedezzék a munkanélküliek ellátásának egy részét. Az elképzelések szerint a tagországok – némi jogharmonizációt követően – GDP-jük 0,2–2 százalékát fizetnék be a közös alapba. A munkanélkülitámogatás kiszámítására nincs egységes rendszer, s a jövedelmi különbségek miatt a támogatások összege is komoly eltérést mutat. Amíg például Belgiumban az állásukat vesztettek korlátlan ideig részesülnek munkanélküli-segélyben, Magyarországon ez csak három hónapig jár.

Szakértők szerint a részlegesen összevont biztosítási rendszer erősítené az Európai Unió gazdasági stabilitását, a pénzügyi rendszer kiszámíthatóbbá válna, válságban csökkentené a visszaesés hatásait. Jelenleg a komoly gazdasági gondokkal küzdő Görögországban (27,2 százalék) és Spanyolországban (24,5 százalék) a legnagyobb arányú a munkanélküliség, vagyis ha most vezetnék be a közös munkanélküli- segélyt, ezek az országok