Atombiztonsági csúcs az oroszok nélkül - Igazolatlan hiányzás

Távol maradt az orosz diplomácia a hétfőn Hágában megrendezett atombiztonsági csúcstalálkozóról. „Oroszország – az Egyesült Államok mellett – a legnagyobb nukleáris készletekkel rendelkező ország, így ha nem vesz részt az egyeztetésekben, azzal félelmetes üzenetet küld a fontossági sorrendről. Arról, hogy semmibe veszi az Egyesült Államok és Oroszország között több mint húsz éve tartó együttműködést e területen” – nyilatkozta a The Guardian című brit lapnak Kenneth Luongo nukleáris szakértő.

Az Obama elnök által még 2010-ben kezdeményezett atombiztonsági csúcson ugyanis a tervek szerint a világ öt, hivatalosan elismert atomnagyhatalma – az oroszok mellett az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína – arról tárgyal, miként lehetne gondoskodni az atomfegyverek előállításához szükséges nukleáris anyagok biztonságáról, és persze arról, hogy azok soha ne kerülhessenek terroristák kezébe. A résztvevők előtt továbbra is homályos, hogy Putyin elnök csak ideiglenesen fagyasztja-e be a diplomáciát az országa elleni szankciók miatt, vagy az egész, 2016-ig tartó nukleáris biztonsági folyamatot bojkottálja. Ráadásul Oroszország már az idei márciusi hágai atombiztonsági csúcstalálkozón sem vett részt, amelyen a résztvevők megállapodtak abban, hogy a nemzetközi irányelveket nemzeti törvényekbe foglalják.

A szakértő további veszélyként említette, hogy az egyik legnagyobb, atomfegyver előállítására is alkalmas nukleáris készlettel rendelkező ország kevéssé védett déli határain könnyen mozognak a radikális iszlamisták képviselői is. „Az atom nem az a téma, amellyel kicsinyes politikai játszmákat kellene űzni – véli az amerikai kormány fegyverzetkorlátozási hivatalának egykori tisztviselője.

TÖBB MINT KATONAI PARÁDÉ
A távolmaradás körüli aggályokat csak tovább növelték azok a hírek, miszerint Oroszország a napokban légi és vízi, atomfegyverek hordozására is alkalmas hadi arzenálját tesztelte. Elsőként a Jurij Dolgorukij tengeralattjárót tették próbára. A nukleáris csapásmérésre alkalmas eszköz egy Bulava rakétát lőtt ki a Barents-tengeren.

Napokkal később Norvégia elfogó vadászgépeit helyezte készültségbe, miután négy, nukleáris töltettel is felszerelhető orosz TU–95-ös stratégiai bombázó indult meg a területe felé. Majd nem sokkal ezután az orosz hadsereg kilőtt egy Topol–M (képünkön) interkontinentális ballisztikus rakétát, amely kamcsatkai területen csapódott be.

VARSÓI ÓVINTÉZKEDÉSEK
Lengyelország a kelet-nyugati viszony feszültté válásával átfogó, 33,5 milliárd eurós (10,35 ezermilliárd forintos) programot indított a fegyveres erők fejlesztésére. Ennek részeként Varsó hétfőn technikai párbeszédre hívta a hadiipari vállalatokat. A cél egy rövid és közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer kiépítése. Az átfogó rendszer kiépítésének teljes költségét szakértők mintegy 7,1 milliárd euróra (2,19 ezer milliárd forintra) becsülik.

LESZAKADÓBAN
Ukrajnában a szakadár területeken is megtartották a választásokat. Mindezt annak ellenére tették, hogy a szeptember 5-i minszki megállapodás egyik pontja megtiltotta az ukrán törvényekkel ellenkező módon megtartott választások lebonyolítását. A biztatás Moszkva részéről nem maradt el, már napokkal ezelőtt bejelentették, elismerik a szakadárok választási eredményeit. A Donyecki Népköztársaság néven elhíresült egyik oroszbarát régió miniszterelnökének tekintett luhanszkiak vezetője, Igor Plotnyickij a voksok 63 százalékával nyerte az öntevékeny választásokat.

Ez az eredmény jó időre bebetonozza a politikai erőviszonyokat a tavasz óta nagyrészt oroszpárti szeparatisták által uralt térségben. Ukrajna egyenesen a minszki tűzszünet ellen intézett támadásnak tekinti a választásokat. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményében törvénytelennek minősítette a vasárnapi keletukrajnai „elnök- és parlamenti választásokat”, és kijelentette, hogy az unió nem fogadja el az eredményeit. „A választásokat az ukrajnai béke megteremtése egy újabb akadályának tekintem” – írta közleményében az új biztos.