Milyen lesz a mi házasságunk? 'Semmilyen' – üzente Fortunátus doktor

1955.
Lendvai János László, a várpalotai Ernőbánya írnoka ellopott az üzemből három illetményszén-utalványtömböt. Ezek felhasználásával, két éven át, összesen 83 vagon szenet csalt ki a bányából. A szenet cinkostársa, ifj. Varsányi József segítségével értékesítette. Ezáltal Lendvai 120, Varsányi pedig 60 ezer forint illetéktelen haszonhoz jutott. A bíróság a társadalmi tulajdon fosztogatásáért Lendvait életfogytig tartó börtönre és az okozott kár megtérítésére, Varsányit pedig nyolcévi börtönbüntetésre ítélte.

1965.
Eltűnt egy töltőtoll az egri fürdő kabinjából, a károsult kártérítést kért. Ugyanis kiderült, a fürdőben napi gyakorlat, hogy egy-egy kabint többeknek is kiadnak. Függetlenül attól, hogy akár egy egész család vesz is ki egy kabint, azt a később érkező vendégeknek is kinyitják. Az ilyen „összevetkeztetett” kabinokból tűnt már el mindenféle, zsebben maradt tárgy, olykor az ott hagyott ruha is. Nem egészen így képzeljük el a fürdőkultúrát!

1975.
Házassági hirdetés segítségével ismerkedtem meg egy negyvenes férfival, hozzám még soha ilyen kedves nem volt senki. Hamar összegabalyodtunk, a családom is megszerette. Barátném, a sikeremet látva, maga is úgy határozott, hogy követi példámat, s feladott egy hirdetést. Tizenegy levelet kapott. Együtt bontottuk fel azokat, ekkor ért életem legmegrázóbb csapása: az egyik levelet az én szerelmem küldte, teljes névvel alá is írva azt. Ezek után kérdem: milyen lesz a mi házasságunk? „Semmilyen” – üzente Fortunátus doktor.

1985.
Szász Endre neve az egész világon ismert. Az utóbbi években porcelánképeivel arat nemzetközi sikereket. A művész immár hat éve a kis borsodi községben, Hollóházán dolgozik. Az itt készült tányérjai, étkészletei, vázái és hatalmas porcelánfalai szerte a világban elismerést vagy éppen heves vitákat váltottak ki. Ennek révén Hollóháza nevét is megismerte Európa, Amerika. A közelmúltban csaknem 200 milliós beruházással új üzemrészt avattak a gyárban, ebben az épületben kapott helyet a Szász-stúdió is.

1995.
Tavaly nyáron éppen a Balaton-parton sétáltam. Egyszer csak megáll mellettem egy rendőrségi autó, s egy kedves tiszt kiszól, hogy mennék velük, mert a kormány magas kitüntetésben részesít aznap délután. Mondtam neki, kösz, de nem megyek. Mert ha én elfogadom azt a kitüntetést, akkor sokak szemében ez úgy festene, mintha a volt ellenzék, kormányra kerülve, most megjutalmazna azért, mert az előző kormány médiaháborús törekvéseinek ellenszegültem. Holott én nem a pártok, hanem a demokratikus közélet egyik fontos értékét képviseltem.
(Hankiss Elemér)

2005.
Hirtelenjében népszerű lett egy miskolci kábeltévés program, amit a helybéliek leginkább csak bugyihíradónak neveznek. Ugyanis a bemondónak jelentkező, javarészt egyetemistákból és főiskolásokból álló miskolci, nyíregyházi és debreceni lányok csupán csábos fehérneműben olvassák a híreket. A tévé azon számítása, miszerint minél kevesebb ruha fedi a bemondók testét, annál nagyobb lesz a műsor nézettsége, kétségkívül bevált. Arról nem is szólva, hogy a bugyiban és/ vagy csipkés kombinéban híreket olvasó lányok jobban el tudják adni az áremelésekről, balesetekről szóló híreket, mint az országos csatornák kosztümös bemondói.