Több a rozs a buciban - Új előírások a pékek, hentesek számára

A Magyar Élelmiszerkönyv új előírásokat léptetett életbe a sütőipari termékek esetében a húsiparban. A Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal munkatársai az új szabályok alkalmazását a teljes vertikumban ellenőrzik.

A húskészítményekkel kapcsolatos új előírás már a nyáron életbe lépett. Szigorítja a csontokról mechanikusan lefejtett hús felhasználhatóságát: használata az érlelt kolbászhoz és szalámihoz, a parasztkolbászhoz és a téliszalámihoz tilos, más termékekben pedig legfeljebb 10 százalékban lehet jelen.

A vörösáruk – például a párizsi, krinolin, virsli – és egyes szárazáruk – mint a parasztkolbász – esetében kisebb a megengedett sótartalom. A szafaládékra is kidolgoztak előírásokat.

A közeljövőben életbe lépő rendelkezések a sütőipari termékeknél valamennyi termékcsoport esetében részletesen előírják a felhasználható összetevőket, a minőségre, a csomagolásra és a megnevezésre vonatkozó követelményeket. Összegyűjtötték a védett elnevezésű termékeket: e körbe tartozik többek között a mákos kalács, a császárzsemle, a sóskifli, a rongyos kifli, a leveles pogácsa és a különböző ízesítésű búrkiflik.

Azoknál a kenyereknél, melyek neve egyben utal az összetételre is, szintén új regula lép életbe. Tizenöt fajta – köztük a búza, a fehér, a félbarna, a rozs és rozsos, a teljes kiőrlésű – kenyér összetételét szabályozzák.

Az összetevők közé bekerültek az álgabonák, például a hajdina és az amaránt, amelyek magas vitamin-, fehérje- és élelmirost-tartalmuk miatt egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének. A lisztkeverékből készített kenyereknél is rögzítették és szigorították a keverékek pontos arányát. Így a rozskenyérnek a jövőben az eddigi 40 százalék helyett minimum 60 százalék rozslisztet kell tartalmaznia, míg a rozsos kenyérnél 15-ről minimum 30 százalékra emelték a rozsliszt arányát.