'Az Ángyánok soha nem menekültek a földtől... Lesz értéke a földnek, ismét jó dolog lesz parasztnak lenni!'

1947.
Ángyán Imre a Balaton partján, Kilitiben gazdálkodik 13 holdon, istállójában lovak, tehenek nevelődnek. Olyan ember, hogy a légynek sem árt, mondják róla, de mégis, sokat veszekszik két fiával, a 25 éves Imrével és a 18 éves Jóskával. A fiatalok ugyanis elkívánkoznak a faluból, azt mondják, teher a föld a parasztnak, nem akarnak gürcölni, inkább elmennek sofőrnek Sztálinvárosba. De az apjuk ellenáll: „Az Ángyánok soha nem menekültek a földtől. Parasztra mindig szükség volt és szükség lesz. Lesz értéke a földnek, ismét jó dolog lesz parasztnak lenni!”


1957.
Megdöbbenve értesültünk, hogy Telektanyán Virág József kisgazdapárti képviselő katonákat toboroz, mégpedig az angolok részére. Állítólag az angol konzul megbízásából írja össze a fiatalokat, akiket ígérete szerint Amerikába visz. Nem lehet, hogy az éppen a napokban leleplezett összeesküvők részére folyik ez a furcsa toborzás?


1967.
Pár éve, a május elsejei, szokásos interjún Kádár János elvtárs azt mondta: „Igaz, fentről sokat lehet látni, de ott a szél is erősen fúj…” Mostanában, amikor a fontos belpolitikai események szinte sorozatban követik egymást, eszembe jutott ez a találó megjegyzés. Mert mostanában sok személyi változás várható; a legkisebb falu vagy szövetkezet vezetésében való bekerülés is némelyest hasonló ahhoz az emelvényhez, amelyen a párt és a kormány vezetői állnak május elsején. Akiket népünk az elkövetkező hónapokban bizalmával kitüntet, számoljanak azzal, hogy ahogy magasabbra érnek, a közvélemény szele egyre erősödik.


1977.
„Jöjjön, kóstolja meg a bé-boromat” – invitált ismerősöm, én meg mentem, bár nem tudtam, mi is az a bé-bor. Hamar kiderült: a bé-bor valójában böngészett bort jelent, ami olyan szőlőből készült, amit évek óta nem gondoz senki, derékig érő gazban érnek a fürtjei. Azt is megtudom, sok szőlő  megműveletlen a hegyen. Az emberek nem kérdezősködnek, miért van ez így, csak leszedik a termést, hogy ne vesszen kárba. Van olyan szomszéd, aki annyi szőlőt szedett, hogy 15 hektó bora lett belőle. Amúgy a bé-bor kitűnő. Tanúsíthatom.


1987.
Közleményt adtak ki a magyarországi AIDS-helyzetről. Hazánkban 1985-ben kezdődött meg az elsősorban veszélyeztetett személyek – homoszexuális férfiak, vérzékenységben szenvedők stb. – szűrése. Ez ideig 102 AIDS-vírussal fertőzött személyt találtak. Tavaly, december végén észlelték először a fertőzés legsúlyosabb formáját, a kifejlődött AIDS-t egy magyar állampolgárban, akit a László kórház elkülönített egységében gyógyítanak.


1997.
Kisnyugdíjas vagyok, minden fillért meg kell fogni. Íme, egy példa: hogyan takarékoskodom a vízzel? A meleg víz köbmétere 380 forint, ezt alig használom. Mivel a konyhai gázra átalányt fizetek,  azon melegítem a vizet; a hideg víz köbmétere ugyanis csak 105 forint. A WC-ben mindig tartok illatos öblítővizet, amit a mosás után teszek félre. Mosni csak gépben mosok, és a fürdés helyett zuhanyozom. Olyan sikeres lett a takarékoskodásom, hogy kijöttek ellenőrizni: működik-e a vízórám…


2007.
Január 29-én elhunyt Illés Lajos zenész, zeneszerző, énekes, az Illés-együttes alapítója, „Kossuth-díjas kántor”. Legnagyobb korszakukban az együttes felállása: Illés Lajos – zongora, ének; Szörényi Levente – gitár, ének; Szörényi Szabolcs – basszusgitár, ének; Bródy János – akkordgitár, ének; Pásztory Zoltán – dob. „Zenéjében és szövegében egyaránt magyar beatzenét végül is mi írtunk és játszottunk először” – mondta Illés Lajos a Kossuth-díj átvételekor. Élete utolsó két évtizedében református kántorként szolgált Kisorosziban, a község díszpolgáraként 65 évesen hunyt el.