Nyakunkon a kilakoltatás - Mindeközben a támogatást a tehetősebbek kapják

A vitaanyag egyik szerzője, Misetics Bálint szociálpolitikus szerint tényekre alapozott, átgondolt és megfelelően finanszírozott lakáspolitikára van szükség, amely csökkenti a szélsőséges társadalmi egyenlőtlenségeket, és mindenkinek méltó lakhatási lehetőséget biztosít, hiszen „a lakhatás alapvető emberi jog, nem egy árucikk a sok közül”. Ehhez elengedhetetlen egy országos lakásfenntartási támogatás elindítása, ami 67 milliárd forintba kerülne, illetve a szociálisbérlakás-hálózat bővítése.

Probléma az is, hogy 2015-re csupán 110 ezer önkormányzati bérlakás maradt, a rendszerváltáskor még 700 ezer volt. Ez az összes magyarországi lakás 2,6 százaléka, a szociális bérlakások aránya pedig alig 1,5 százalék.

Úgy tűnik ráadásul, hogy a kormány nem a leginkább rászorulókat támogatja, hanem a tehetősebbeket.

A Habitat for Humanity Magyarország adatai szerint például abból a mintegy 100 milliárdos összegből, amelyet idén és jövőre is csok-ra (családok otthonteremtési kedvezménye) költ a kormány, 40-60 ezer rossz lakáshelyzetben vagy hajléktalanként élő emberen lehetne tartósan segíteni – szociális bérlakások formájában.

Mindezt olyan országban, ahol sokakat fenyeget a kilakoltatás réme: tavaly csaknem 3500 esetben történt ilyen eset Magyarországon. A nagyjából 130-140 ezer jelzáloghitelesnek szintén számolnia kell lakhatásuk elvesztésével. A KSH szerint tavaly nyáron 57 ezer lakáshiteles törlesztési késedelme a 61 napot is meghaladta.

A bírósági eljárásban maximum 6 hónapos haladék kapható, ha ezt valamilyen „méltányolható körülmény” indokolja, a végrehajtói szakaszban pedig 90 napos halasztás kérhető. Március 1-jén ráadásul lejárt a kilakoltatási moratórium: elindulnak a tömeges kilakoltatások.