Fáktól az erdőt

- Túl nagy teret enged az új erdőtörvény a hatósági tevékenységnek, vélte Medgyasszay László Fidesz-KDNP-képviselő, az elsősorban erdész-szempontokat érvényesítő beszédében. Fülöp Sándor környezetvédelmi ombudsman szerint viszont a készülő jogszabály megfelelő társadalmi és természetvédelmi hatósági ellenőrzés nélkül csökkenti a hatósági jogköröket. Az Élőlánc Magyarország környezet- és természetvédelmi ügyekkel is foglalkozó szervezet április elején sajtóközleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az erdőtörvény életbe lépése helyrehozhatatlan természeti károkat okoz.

Az új erdőtörvény megalkotását az uniós csatlakozás miatt megváltozott jogszabályi környezet, a magánerdők megszaporodása, illetve az illegális fakitermelés és a falopások elharapózása indokolta. A jogszabály előkészítési munkálatait végző FVM főosztályvezetője, Nagy Dániel a kibontakozó nyilatkozatháborúban azzal érvelt, hogy a tervezet a bonyolult erdészeti engedélyezési procedúrákat egyszerűsítené, és külön Erdővédelmi Szolgálatot állítana fel, másrészt bevezetné a faanyag származási igazolást. A civilek javaslatára bekerültek a törvénybe az erdőtermészetességi kategóriák, és az is, hogy az erdő természetességi állapota nem romolhat a gazdálkodás során – vagyis tilos gyorsabb hasznot hozó, de természetvédelmi szempontból kártékony fajtákra lecserélni a kivágott, őshonos fákat. Az erdőgazdálkodó kötelessége lenne az erdőt felújítani, még akkor is, ha a fákat ellopták – a szabály azt hivatott megakadályozni, hogy az erdőtulajdonosok engedély nélkül kitermeljék az erdőt, azt fatolvajokra kenjék, majd a kopár területet elhagyják. (Tegyük hozzá, ma is erdőfelújítást ír elő számukra a törvény.)

Az Élőlánc Magyarországért legnagyobb gondja a tervezettel az, hogy a teljes állomány 56%-át képező állami erdők egy részét korlátozottan forgalomképessé nyilvánítanák, ezzel szerintük megnyitva a kaput azok privatizációja előtt. (A tervezet a forgalomképtelen erdők listáját külön tartalmazza, az ezen kívül eső természetes erdők 5 hektárnál kisebb részei birtokszerkezet javítása céljából elcserélhetőek lennének, ennél nagyobb erdők csak akkor lennének forgalomképesek, ha zömmel tájidegen fajtákat tartalmaznak.) Az erdőgazdálkodási engedélyezési eljárás egyszerűsítésével a természetvédelmi hatóság kikerült a folyamatból, és a civil szervezetek sem kapnak ügyféli jogállást az erdőt érintő hatósági ügyekben.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, Fülöp Sándor szerint a tervezet egyoldalúan az erdészeti gazdálkodási szempontokat érvényesíti. Az egyébként megalkuvónak egyáltalán nem nevezhető WWF Magyarország zöldszervezet ellenben a végszavazásra kerülő javaslatot elfogadható kompromisszumnak nevezte.

Az új erdőtörvény hatásait végül is az fogja megszabni, hogy mennyire sikerül betartatni: az erdőgazdálkodási hatóságot az utolsó államigazgatási reform során a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal alá rendezték, ami sokat rontott a pozíciójukon. Kérdés, hogy az országosan hatvan-hetven fővel felálló Erdővédelmi Szolgálat mit tud tenni az ellen, hogy a privatizáció során erdőtulajdonhoz jutó vállalkozások ne csak gazdasági, de természetvédelmi szempontokat is figyelembe vegyenek – ha már ebből a lehetőségből az új jogszabály mind saját természetvédelmi hatóságát, mind a civileket kizárja.