Kossuth Lajos 1849. április 14-én adta ki Magyarország Függetlenségi nyilatkozatát. Ennek apropóján a Habsburg-ház trónfosztásának körülményeit, hazai fogadtatását és a Kossuth-kultuszt járjuk körül. A turini remete megítélése politikai pályafutása során ellentmondásos volt, száműzetésében aztán a magyar nemzeti függetlenségért folytatott harc jelképévé vált.
Százezernél is több ideiglenes megszálló szedte 1990-ben a sátorfáját, és masírozott Záhony felé, onnan pedig Kijevbe, Moszkvába. De nem tudott mindenki velük menni, hiszen az ország több mint 3000 településén sok száz Sztálin, Marx, Engels, Lenin és Kun Béla meg Dimitrov elvtárs képtelen volt vonatra ülni, mert őket kőbe, bronzba vagy csak betonba öntötte a Rákosi-, majd a Kádár-hatalom. Néhányuk a Mementó Parkba került.
Időutazásra invitál a Zene Háza tematikus kiállítása. Mégpedig egy formabontó jellegűre, amely az ötvenes évek végétől a rendszerváltozásig kíséri figyelemmel a popzene történetét, és október 29-ig látogatható.
A bakelit a bolhapiacok, olykor az aukciók slágere is, és sokak annak ellenére őrzik a boldogult ifjúkorukban vásárolt korongokat, hogy nincs min lejátszani őket.
A teljesség igényével számolnak be a nemzeti ünnep eseményeiről, történelmi-, társadalmi-, hazafias vonatkozásairól, összefüggéseiről. A KarcFM-en és a karcfm.hu-n egész nap értékelő-elemző műsorok lesznek majd hallhatók.
