Tíz téves állítás a koleszterinről

Minden zsírt kiiktatunk az étrendünkből
Akik szív- és érrendszeri problémáik miatt veszélyeztetettek a magas koleszterinszintre, hajlamosak azt gondolni, hogy minden zsír rossz. Éppen ezért arra törekednek, hogy mindenféle zsírtípust kiiktassanak az étrendjükből. Nem esznek szalonnát, kolbászt, avokádót – amelyben éppen jó zsírok találhatók –, elkezdenek zsírszegényen főzni, alacsony zsírtartalmú ételeket vásárolni. Ez önmagában nem probléma, de még a szívnek is szüksége van a hosszú távú jó működéshez egy kevés zsírra. Ezért a jó zsírokat – például az ómega-3 zsírsavat tartalmazó ételeket – véletlenül se vonjuk meg a szervezetünktől.

Figyelmen kívül hagyjuk a felesleges zsírokat
Ha egyáltalán nem ügyelünk a zsírbevitelre, rengeteg felesleges zsír kerülhet észrevétlenül a szervezetünkbe. Ilyen lehet egy adag fagyi, egy rosszul megválasztott joghurt, túl magas zsírtartalmú tejtermék, egy pohár shake és még sorolhatnánk. Tudatos táplálkozással, jól megválasztott élelmiszerekkel ezek a tévedésből bevitt zsírok könnyen kikerülhetők. Minden tejtermékből tanácsos alacsony zsírtartalmút választani, de ami ennél is fontosabb: a mértékletesség.

Nem eszünk eleget a jó zsírokból
Amint már említettük, nem minden zsír ártalmas. Az ómega-6 és az ómega-3 zsírsavak éppen abban játszanak fontos szerepet, hogy visszaszorítsák a káros zsírok elszaporodását a szervezetben. Ómega-6 zsírsavat nyerhetünk például az olívaolajból, a makadámiadióból, az avokádóból. Ezek az élelmiszerek ráadásul gazdagok E-vitaminban is. De sok ómega-3 zsírsav található a tengeri halakban is. Ezek segítségével küzdjünk hát a rossz zsírok ellen.

Zsírszegény élelmiszereket vásárolunk
Akoleszterin nem egyenlő a zsírral. Éppen ezért teljesen feleslegesenpakoljuk tele a kosarunkat alacsony zsírtartalmú élelmiszerekkel. Ettőlmég tele lehetnek adalékanyagokkal és olyan mennyiségű cukorral,szénhidráttal, amely károsabb a szervezetre, mint egy kis zsír.Természetesen a tejtermékek esetében rutinból választhatjuk az alacsonyzsírtartalmúakat, de húsok, felvágottak és egyéb élelmiszerek esetébennem kell elfogadnunk a reklámszöveggel hirdetett termékeket.

Nem eszünk elég tojást
Valamikor a nyolcvanas évek tájékán kezdett el egyre több negatívum terjengeni a tojásról. Történetesen az, hogy túl zsíros, rendkívül magasra emeli a koleszterinszintet és terheli a szívet. Sok szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedő ember szinte teljesen elhagyta étrendjéből a tojást. Pedig hetente két alkalommal egy-két tojást nyugodtan megengedhetünk magunknak. Ennek persze az a feltétele, hogy ne bő zsírban sütve tálaljuk. Természetesen időnként mindenki ehet egy finom rántottát, de lágy vagy főtt tojásként akár hetente két alkalommal is nyugodtan fogyasztható.

A cukorbetegség és a magas koleszterinszint
Alapvetően az a helyes, ha külön betegségként gondolunk a cukor- és a magas koleszterinszint betegségre. Azonban, ha valakinél kialakul vagy csak kialakulóban van a cukorbetegség, jó, ha azonnal ügyelni kezd a koleszterinszintjére is. A cukorbetegség villámgyorsan és súlyosan terheli a szívet és az érrendszert, amelyeknek ezáltal csökken az ellenálló képességük, és gyengébben viselik a szervezet terhelését. Ezáltal sokkal könnyebben és gyorsabban alakul ki a magas koleszterinszint betegség is. Vagyis, a cukorbetegség súlyosan hajlamosító tényező!

Nem eszünk vörös húst
Amagas koleszterinszint csökkentése érdekében az első, amit igyekszünkelkerülni, a vörös hús. Ez nem feltétlenül helyes. A probléma abbóladódik, hogy az egészséges életmód elterjedésével a fehér húsok, acsirke és a pulykamell lettek egyre népszerűbbek, míg a vörös húsokmagas zsírtartalmuk miatt mellőzötté váltak. Az olyan vörös húsokon,mint a disznó- vagy a marhahús, valóban több zsír található, de nefeledjük, hogy egy éles kés segítségével ezek a zsíros területekkönnyedén eltávolíthatók. A felesleges zsírdaraboktól megmenekített húspedig talán még egészségesebb is, mint a szárnyasok melle húsa. A vöröshúsok zsírtartalma 2-5% között van, míg a fehér húsoké 1-4% között. Nemis olyan nagy a különbség, igaz?

Nem figyeljük a glikémiás indexeket
A glikémiás index (GI) nagy szerepet játszik a szív egészségének megőrzésében. Az élelmiszerek ún. gliké-
miás indexe (GI) az egységnyi szénhidráttartalmú ételeknek a szőlőcukorhoz vagy a fehér kenyérhez (zsemléhez) viszonyított vércukoremelő képessége. Az élelmiszerek vércukoremelő hatásában észlelt különbségek szénhidráttartalmuk eltérő lebontásával és felszívódásával magyarázhatóak. A GI-t számos tényező (főzési technikák, aprítás, egyidejű zsiradék- vagy fehérjefogyasztás) befolyásolja. Fontos azonban, hogy egy adott szénhidráttartalmú élelmiszer okozta vércukor-emelkedés mértéke döntően az elfogyasztott szénhidrát mennyiségétől függ, nem pedig a szénhidrát forrásától. Mivel a magas vércukorszint és a koleszterinszint jelentős összefüggésben van egymással, érdemes erre is különös figyelmet fordítani.
Nem fogyasztunk magvakat
Egymaréknyi – vagyis 30-50 gramm – mogyoróféle még a kardiológusok szerintis teljesen elfogadható, sőt mi több, egészséges mennyiség. Ennyinatúrmogyoró, mandula, makadámiadió vagy kesudió jót tesz aszervezetnek. Ekkora mennyiség ugyanis fedezi a napiE-vitamin-szükségletet, ráadásul ezen magvak alacsony zsírtartalmúak,és
az a kevés zsír is jó típusú. Így ne féljünk a magoktól, fogyasszuk őket nassként vagy akár salátára szórva, gyümölcsök mellé.
Megbízunk az étrend-kiegészítőkben
Akár mesterséges, akár természetes étrend-kiegészítőkről legyen is szó, nem szabad csak azokra hagyatkoznunk. Attól, hogy vitaminokat, tablettákat szedünk, teákat, turmixokat iszunk, még adódhatnak problémáink a szív- és érrendszerünkkel. Különösen akkor, ha az életmódunkon nem változtatunk. Ne várjunk ezektől a termékektől csodákat. Jelentősen javíthatják egészségi állapotunkat, de csak akkor, ha mellette ügyelünk a helyes táplálkozásra.

További érdekes cikkeket a Diéta és Fitnesz aktuális számában talál.