Felkerültünk a pálinkatérképre

A Pálinka Nemzeti Tanács tizenhárom fős testületében az agrárminiszter és a pénzügyminiszter képviselői mellett a pálinkás  szervezetekből választott szakemberek kaptak helyet, s kinevezésük három évre szól.

A tanács felügyeli és szervezi majd a pálinka minőségének ellenőrzését, emellett az illetékes hatóságoknál eljárást is kezdeményezhet azok ellen, akik szabálytalanul használják a pálinka megnevezést. Feladatai közé tartozik az is, hogy kidolgozza a nemzeti pálinkastratégiát, elfogadja a rövid és hosszú távú marketingtervet, és elősegítse a kulturált pálinkafogyasztás térhódítását. A szakmai grémium tagjait Gráf József az Agárdi Szakmai Napok elnevezésű rendezvényen kérte fel a közös munkára. A kétnapos fórum egyébként a pálinkakészítőknek és -forgalmazóknak nyújtott színvonalas továbbképzést.

Itt jelentették be, hogy az Agrármarketing Centrum (AMC) megbízásából a Stiefel Kiadó elkészítette Magyarország pálinkatérképét. Az egyedülálló kiadvány nagyméretű térképen tünteti fel az eredetvédett pálinkák gyümölcseinek termőterületeit, külön kiemelve, hol találhatók kereskedelmi pálinkafőzdék. Horváth Gyöngyvér, az AMC témavezetője elmondta azt is, hogy a pálinkatérkép támpontot is szolgáltat a közeljövőben megszervezendő „pálinkautak” összeállításához is. A térkép hátoldalán valóságos kislexikon található: a pálinkafőzés történetén túl megismertet a felhasználható gyümölcsökkel, és bevezet a pálinkafőzés tudományába is. Megtudhatjuk például, hogy az első pálinkákat az alkimisták főzték, és a pálinka nevet csak a Magyarországon készült valódi gyümölcspárlat viselheti, sőt jó minőségű pálinka csak kiváló gyümölcsökből készíthető. Megismerhetjük az eredetvédett pálinkákat az újfehértói meggypálinkától a szatmári szilvapálinkáig. Ez a különleges reklámhordozó és a többi frissen elkészült kiadvány hozzájárulhat az utóbbi időben több belföldi és nemzetközi kiállításon, versenyen sikerrel szereplő magyar pálinkák további népszerűsítéséhez.